Connect with us

technokrata

Messze esik az alma a fájától?

Dotkom

Messze esik az alma a fájától?

A kétezres évek meghatározó informatikai és kulturális szimbólumai közé tartoznak az Apple-termékek, melyek ennek megfelelően népes rajongótáborral bírnak. Kérdés, hogy az egyre erősödő versenyben is elégnek bizonyul-e az “Apple-életérzés” a cég pozíciójának megtartására.

Kínos ügyek tépázzák idén ősszel a kaliforniai Apple cég hírnevét. Egy feldühödött New York-i vásárló egymillió dolláros kártérítést követel a cégtől, mert szerinte a vállalat törvénysértést követett el, amikor röviddel a piaci premiert követően jelentősen leszállította az iPhone okos telefonok-mobilmindenesek árát. Az Apple szeptemberben megkísérelte kompenzálni azokat, akik hamar csaptak le a prémium kategóriás készülékre – 200 dolláros kártérítést ígért mindenkinek, aki az árleszállítás bejelentését megelőző 14 napon belül vásárolta meg a június vége óta kapható készüléket, 100 dollárt pedig azoknak, akik ennél régebben vették meg a terméket. (A 8 gigabyte-os – óriási érintőképernyővel és kamerával ellátott, webböngészőt, zenelejátszót is tartalmazó – készüléket a korábbi 599 helyett már 399 dollárért lehet megvásárolni az Egyesült Államokban – emiatt tiltakozó levelek tömege árasztotta el az Apple-t.) A dühös vásárlót ez sem hatotta meg, mondván, hiába kompenzálja őket a cég, a továbbértékesítésnél mindenképpen károsodnak (az első vásárlók ugyanis választhattak 4 gigabyte-os tárhellyel rendelkező készüléket is, 499 dollárért, ez a verzió pedig azóta megszűnt). A probléma mintegy egymillió embert érint, ennyien vették első szóra iPhone-t – a 100, illetve 200 dolláros kompenzáció pedig természetesen csak az Apple boltjaiban levásárolható kupont jelent. Ennél is kellemetlenebb az imázsát féltve őrző cég számára az iPhone-okat legrosszabb esetben akár használhatatlanná is tevő szoftverfrissítések ügye. Az Egyesült Államokban hivatalosan csak az AT&T telefonszolgáltató hálózatán működik az iPhone – bizonyos, természetesen nem hivatalos programokkal ugyanakkor lehetséges volt a lekapcsolódás a hálózatról. Különösen jelentős volt ez Európa esetében, ahol ugyan csak novemberben lesz a termék premierje, de mindazok, akik az Egyesült Államokból beszerezték a készüléket, ennek segítségével tudtak telefonálni iPhone-jukkal. Az Apple 1.1.1 verziószámú frissítése véget vetett ennek – a patch először figyelmezteti a felhasználót a telepítés során, hogy nem kompatíbilis a nem hivatalos forrásból származó programokkal, és a nem AT&T-s SIM-kártyákkal, ezek után azonban nem pusztán elvágja a hozzáférést az egyéb hálózatokhoz, hanem tönkreteszi az említett programokat, illetve akár úgy is lefagyasztja a készüléket, hogy az eredeti SIM-kártyát visszatéve sem indul el többet. A módszert az informatikus-szleng találóan “bricking”-nek, vagyis téglázásnak nevezte el – a borsos áron vett telefon ugyanis ezután nagyjából egy féltéglával válik egyenértékűvé. Az Apple kommunikációja szerint nem akarták tönkretenni a készülékeket (még akkor sem, ha a hálózat módosítása illegális és a felhasználó ezzel elveszíti garanciajogát), ám az iPhone-tulajdonosok felháborodása ez esetben sem maradt el.

Hasonló esetek szinte bármely nagyvállalattal megtörténhetnek, sőt, rendszerint meg is történik, így nem kell feltétlenül az eltéveszthetetlen dizájnnal rendelkező termékeket gyártó cég válságának tüneteit látni ebben. Az azonban kétségtelen, hogy az Apple egyre erősödő konkurenciával kerül szembe, és erősen kétséges, mennyire van felkészülve ennek kezelésére. A legfrissebb adatok szerint a Macintosh (a cég személyi számítógépe) piaci részesedése mindössze 3 százalék. Ha a termék bemutatásakor, 1984-ben elért 14 százalékos részesedést vesszük alapul, ez jelentős csökkenés, ha azonban azt, hogy 2004-ben csak 2 százalék volt az Apple része, máris máshogy néz ki ugyanaz az adat. A New York Times cikke szerint az 1 százalékpontos a növekedés nem a Macintosh érdeme, hanem az Apple trendformáló zenelejátszója, az iPod sikerének mellékterméke. Az iPod-divathullámán az Apple élre tört az online zeneárusításban – a 2003-ban megnyílt iTunes internetes zeneáruházban eddig több mint 3 milliárd dalt értékesítettek, a teljes piac forgalmának 80 százaléka itt bonyolódik le. Az iTunes azonban komoly riválist kapott a közelmúltban – a legismertebb internetes áruház, az Amazon is elindította saját zeneboltját, mely (a népszerű last.fm közösségi site-hoz hasonlóan) a felhasználói szokások alapján kínál számokat megvételre. A mobiltelefonok piacán komoly tapasztalatokkal nem rendelkező cég terméke, az iPhone szintén nem akármilyen versenytársakkal nézhet szembe – az olyan tradicionális nagyok mellett, mint a Nokia, többek között a Blackberryt és a hamarosan érkező GooglePhone-t kéne legyőzni. A zenelejátszók piacán is egy nagyvad készül megszorongatni az Apple-t: a Microsoft Zune nevű terméke egyértelműen az iPod babérjaira tör. Mind az iPod (illetve annak testvérei, az iPod Nano és az iPod Touch) esetében továbbra is elsősorban a divathullámban, illetve az “Apple-életérzésben” bízhat elsősorban a cég – ilyen riválisok között azonban az akkori sikert szinte lehetetlen megismételni, összegzi az informatikával foglalkozó Webisztán blog.

Ez a bizonyos életérzés azonban többet nyomhat a latba, mint a legtöbben hinnék. Az Apple sosem a tömegeket célozta meg, a pozicionálás elsősorban termékeinek árában jelenik meg. Az iPhone kampányát az elemzők minden idők egyik legsikeresebb marketingakciójának tartják, ráadásul úgy, hogy maga az Apple minimális összeget fordított a kampányra. A termék megjelenését megelőző várakozást elsősorban a számítástechnikával foglalkozó blogok, Apple-rajongói oldalak és közösségi szolgáltatások korbácsolták fel – az ilyen jellegű oldalakon olvasható, iPhone-nal kapcsolatos cikkek többszörösei voltak a hivatalos médiában megjelenteknek. Épp ezért különösen kínosak a termékkel kapcsolatos botrányok – ha az Apple ennyire egyértelműen saját rajongótáborából él, nem érdemes magára haragítania őket.

Az Apple-termékek forgalma 50-100 százalékkal nő évente Magyarországon – mondta a NAPI Informatikának a Kovács Lilla, a cég médiakapcsolatait kezelő Morpho Communications munkatársa. A forgalmi adatok a cégszabályzat miatt nem nyilvánosak, annyit tudtunk meg, hogy a nemzetközi trendek kis fáziskéséssel nálunk is érvényesülnek – az iPod 2004-ben volt nemzetközi sikertermék, míg Magyarországra csak 2005-ben gyűrűzött be. A legkeresettebb termék az iPod (és főleg az iPod Nano), ezt követik a hordozható, majd az asztali számítógépek. Arról, hogy mikor jelenik meg Magyarországon az iPhone, és mennyibe fog kerülni, nem kaptunk hivatalos választ.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek