Connect with us

technokrata

Figyelemre méltó a magyar kutatás-fejlesztési elszántság

Dotkom

Figyelemre méltó a magyar kutatás-fejlesztési elszántság

Az informatikai vállalatok döntéshozóinak egyik legfontosabb konferenciája az idén tizenkilencedik alkalommal megrendezett ETRE. Az október 7-10-én Budapesten megtartott tanácskozáson részt vett a Microsoftnak az Egyesült Államokon és Kanadán kívüli tevékenységéért felelős elnöke, Jean-Philippe Courtois is, akit arról kérdeztünk, milyen szerepet töltenek be a világ vállalatainak életében a hatékonyságjavítást támogató informatikai rendszerek.

– Huszonhárom éve dolgozik a Microsoftnál. Ezalatt számos kihívással kellett a redmondi cégnek megbirkóznia: a COCOM-listák megszűnésétől kezdve a 2000. év problémáján és a dotkom-válságon át egészen a mostani EU-büntetésig. A Microsoft mégis a világ egyik vezető vállalata. Hogyan csinálják?- Meglehetősen nagy privilégium számomra, hogy ennyi ideje a Microsoftnál dolgozhatom. Amikor 1984-ben a vállalathoz kerültem, mindössze 400 alkalmazottja volt a Microsoftnak, azóta viszont már 80 ezernél is többen vagyunk. Az eltelt időszakban sok minden megváltozott, a vállalatok, a háztartások és a kormányzatok is teljesen új informatikai igényekkel álltak elő. Emellett a technológia is átalakult. 1984-ben még olyan időket éltünk, ahol a számítógépek centralizált, nagy gépek formájában működtek, s csak később alakultak ki a pc-k. Ezután jött az újabb áttörés, a Windows operációs rendszer, majd a virtualizáció. Ha 1984-ben megkérdeztek volna, hogy mit szólnék egy olyan rendszerhez, ahol klikkeléssel navigálhatunk, lehet, hogy nevettem volna. 1995-re viszont már a Windows volt a legelterjedtebb operációs rendszer a világon. Munkánk java részét az teszi ki, hogy a felhasználói igényeket tanulmányozzuk. A piackutatást, az ügyféligények felmérését közvetlenül a kutatólaboratóriumaink (Research Labs) végzik, ahol a beérkezett ügyfélvisszajelzéseket, hibabejelentéseket speciális interfészek segítségével fogadják. Itt tanulmányozzák, hogy az ügyfeleinknek mik jelentik a legfájóbb pontokat a rendszereinkben. Meg kell értenünk az ügyfelek gondolkodását is. Az igények tanulmányozását, megértését ezért pszichológusok, mérnökök, marketingszakemberek és matematikusok egyaránt segítik. Az utóbbi években a kutatás-fejlesztésben előtérbe kerültek azok a magatartás-elemző módszerek is, amelyek feltérképezik, hogy rendszerint milyen sorrendben és milyen alkalmazásokat vesz igénybe egy ügyfél, milyen sorrendben látogatja az egyes internetoldalakat, és így tovább. Sokat lendítettek a fejlesztéseken az olyan megoldásaink is, amikor például egy szoftverhiba miatti leállásánál a Windows automatikusan megkérdi a felhasználót, kíván-e hibaüzenetet küldeni. Az ilyen visszajelzésekből évente több milliót dolgoznak fel mérnökeink.- Mondana konkrét példát a visszajelzések felhasználására?- Valamennyi típusú visszajelzést igyekszünk beépíteni az alkalmazásainkba. Az idén piacra dobott Windows Vistát már ezek alapján tervezték meg. Ez már egy sajátos öntanulási algoritmust is tartalmazó szoftver, amely megfigyeli, hogy a felhasználó mely funkciókat használja leginkább, s elsősorban azokat kínálja fel. Természetesen a többi alkalmazás is minden további nélkül elérhető, viszont igyekeztünk kiküszöbölni azt, hogy a ki nem használt lehetőségek, amelyek aránya egyébként rendre 80 százalék körüli, a felhasználói felületet terheljék. Ezzel az ötlettel a program szinte önmaga elvégez egy sajátos testreszabást a felhasználóknál.- A mostani, globális gazdasági kihívásokkal szemben elsősorban hatékonyságjavítással, az innovációk felgyorsításával védekezhetnek a vállalatok. Melyek azok az iparágak és régiók, ahol a legnagyobb lehet a hatékonyságnövelésben a Microsoft szerepe?- Csak Európában jelenleg kilencmillió olyan munkahelyet hoznak létre vállalatok, amelyekben a munkavállalók az it-környezet üzemeltetésén és fejlesztésén dolgoznak. Ebből a kilencmillió it-munkahelyből 3,5 millió a Microsoft-technológia alkalmazására épül. Számos olyan országot látok, ahol nagy lehetőség van a fejlesztésekre. Akár Kínát is vehetjük mintának – de nem ragadnék le az ázsiai óriásnál, hiszen éppen olyan érdekes lehet Vietnam vagy az ETRE konferenciának helyszínt adó Magyarország is. Közép- és Kelet-Európa szintén érdekes, de Indiát sem felejthetjük ki egy ilyen felsorolásból. A hatékonyságjavítást elősegítő munkánk megszervezésében szemléletünket az is erősíti, hogy az informatika és az ict-szektor a világ GDP-jén belül egyre nagyobb hozzáadott értékkel lesz jelen. Az előrejelzések szerint a világgazdaság öt százalékkal növekszik a következő években, egy ilyen ütemnél pedig az informatikai szektor növekedése a tíz százalékot is elérheti. A világ GDP-jére utalni egyébként azt jelenti, hogy nemcsak a szolgáltatási szektorokban, hanem a gyártó ágazatokban is egyre nagyobb értéket képvisel az it. Az autókban, a repülőgépekben, a mobiltelefonokban vagy a televíziókban is mind kiterjedtebb informatikai alkalmazások lesznek.- Az egyre növekvő kínai gazdasággal mind nehezebb felvenni a versenyt. Ön szerint milyen esélyei vannak például Magyarországnak a világ gazdaságához felzárkózni?- A költséghatékonyság miatt valóban nagyon sok cég helyezi gyártókapacitásait Kínába. Ugyanakkor mindig lehet majd alacsonyabb bérköltséggel dolgozó országokat találni. Így például Kínát követhetik majd olyan országok, mint India, Vietnam vagy éppen Pakisztán, ahol már zajlanak a politikai reformok. Sőt nemcsak a költséghatékonyság, hanem más sajátosságok miatt is “költözködnek” a nagyvállalatok. Magyarország esetében a matematikai és mérnöki képességeket szeretnék kiaknázni azok a cégek, amelyek úgy döntöttek, hogy itt hozzák létre kutató-fejlesztő központjukat. A gazdaságok ezzel a folyamattal párhuzamosan újraszerveződnek. A szoftverek alkalmazása hozzájárul ennek a trendnek a kibontakozásához, az üzleti folyamatok átalakulásához, új földrajzi régiók nemzetközi vérkeringésbe kapcsolásához. A globális folyamatok közepette nem feledkezünk meg arról sem, hogy a helyi közösségekkel, kormányokkal együtt dolgozzunk. Leginkább az oktatási rendszerek fejlesztésében, a helyi gazdaságok versenyképességének innovációra alapozott növelésében látjuk azt a hozzájárulást, ami kölcsönösen a legelőnyösebb együttműködési forma.- A globális folyamatok között az európai törekvések milyen súllyal szerepelnek? Reális ön szerint az az uniós célkitűzés, hogy az EU 2010-re a világ legversenyképesebb régiója legyen?- Ez egy nagyra törő cél, amelynek a teljesítését illetően lemaradásban vagyunk. Magam francia vagyok, uniós állampolgár, indokolt a többes szám első személy. Fontosnak tartom, hogy a kormányok felismerték, az innováció előmozdításáért nagy erőfeszítéseket kell tenniük. Magyarország is kezd csatlakozni ehhez a folyamathoz. A kormányzat GDP-arányos kutatás-fejlesztési kiadásai itt még nem érik el az egyszázalékos mértéket. Viszont fontos, hogy a kormányzat nyitott ennek növelésére és ezt számos vállalat érzékeli már. Nem véletlen, hogy csaknem 700 olyan cég van Magyarországon, amely itt szeretne innovációs tevékenységet végezni. Az már más kérdés, hogy hány vállalat fog beruházni Magyarországon, a kutatás-fejlesztési elszántság viszont figyelemre méltó. Amikor a világban változnak a gazdasági játékszabályok, fontos a felsőoktatás színvonala, hogy a munkavállalók egyre inkább felkészültek legyenek a változó kor kihívásaival szemben. Ebben a tanulásban nagy szerep hárul a digitális technika ismeretére.

Az évkönyv üzeneteA GKI és a Microsoft Magyarország kezdeményezése regionális szinten is egyedülálló, hiszen eddig nem volt rá példa, hogy egy nemzetközi nagyvállalat ilyen mértékben részt vállaljon egy adott ország gazdaságának, versenyképességének és innovációs kezdeményezéseinek fellendítésében. Az évente megjelenő Versenyképességi Évkönyvben szereplő adatok és – a szintén a magyar Microsoft támogatásával – negyedévente publikált versenyképességi indexek a kis- és középvállalkozások fejlesztésében döntő fontosságúak. Az évkönyv fontos üzenete, hogy azok az országok képesek hosszú távon is gyorsan növekedni, amelyek versenyképességüket nem az alacsony költségekre, hanem a termelékenység növelésére, az innovációra, a korszerű technológiák minél szélesebb körű alkalmazására alapozzák, ezt tudatosan támogatja a gazdaságpolitika, és mindehhez alkalmazkodik a képzési, oktatási rendszer is – jelentette ki Kis Gergely, a GKIeNET ügyvezető igazgatója.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek