Connect with us

technokrata

Dotkom

Panoráma

Aranybánya lesz az IP-cím-bizisz?
Úgy tűnik, közeleg az a nap, amikor elfogynak az internet helyeit jelölő IP-címek.

Nem a közismert elnevezésekről van szó, mint amilyen például a napi.hu, hanem azokról a azonosítókról, amelyek ezek mögött vannak – az IP-címekről. Mivel ezek nyolcjegyű számok 4 milliárd kombinációjuk létezik, s akármilyen sok is ez, nem végtelenül sok. Ahogy egyre többféle webhely létesül és egyre többféle eszköz – laptok, mobiltelefonok, kézi komputerek és egyéb ketyerék – jelennek meg a világhálón, amelyeket ki kell szolgálni, fogynak az azonosítók, és szakértők szerint a még meglévő 1 milliárd szám 2010-re gazdára talál. Ekkor jön el azoknak az ideje, akik esetenként több millió IP-azonosítóval rendelkeznek. Vannak köztük magánemberek és cégek, a közös bennük az, hogy az internet hajnalán gyűjtöttek be rengeteg ilyen számot, amikor ezek felhasználását még nem szabályozták nemzetközi megállapodások. Az egyik magánszemély, Robert B. Anita például bajban lévő .com-cégeknek segített az ezredforduló idején, s munkájáért cserébe nem pénzt kért, hanem IP-címeiket kérte el, de vannak az akadémiai világban dolgozó kutatók, akik tudományos munkájukhoz kaptak sok címet. Mellettük cégek szereztek meg sok azonosítót: a General Electric, az Apple, a Hewlett-Packard, az Eli Lilly, a Ford és a Halliburton egyenként több mint 16,7 millió IP-címmel rendelkezik. Kérdés, hogy ha eljön az azonosítóhiány ideje, mit kezdenek vagyonukkal. Piacra dobják-e vagy sem.

A válasz lehetne az Internet 2 hálózat kiépítése, ám az lassan halad, ezért sokan felvetik, hogy erkölcsi kérdésnek kellene tekinteni az IP-címek beszolgáltatását, hogy azok a hivatalos úton gazdára találhassanak. A HP, a General Electric és az Apple nem kommentálja ezeket a felvetéseket, ám a Halliburton szóvivője nyilatkozott. Mint mondotta, cége ugyan több mint 17 ezer IP-címmel rendelkezik, ám ezeket meg szándékozik tartani, hiszen ahogy a felhasználók egyre többféle eszközzel fordulnak a szolgáltatókhoz, azoknak – így nekik is – egy több azonosítóra van szükségük. A magánemberek közül Anita beszolgáltatott egy csokornyit az illetékeseknek a birtokában lévő azonosítókból, emellett hangsúlyozza: sok megkeresés jutott el hozzá, de eddig nem adott el senkinek IP-címet. Mások másként vélekednek. Nem látnak semmi kivetnivalót az azonosítószám-kereskedelemben, sőt úgy fogalmaznak: a sok IP-cím birtoklása olyan, mintha egy kiaknázatlan olajmező fölött ülnének, amelyről egyelőre senki sem tudja, hogyan lehetne kitermelni a benne rejlő értéket – derül ki a Busisess Week összefoglalójából.

Video-ujjlenyomatAz amerikai filmstúdiók szövetsége, a Motion Picture Association of America (MPAA) hamarosan közli tagszervezeteivel, milyen teszteredményeket ért el tucatnyi videoujjlenyomat-technolgóiávál. Ezek a rendszerek arra szolgálnak, hogy segítségükkel azonosítani lehessen a filmeket, amint azok megjelennek valamilyen internetes portálon, s így elkerülhető, hogy jogdíjfizetés nélkül másolgassák őket. Az MPAA most arra készül, hogy bejelentse: több évi alapvetően hiábavaló próbálkozás után sikerült megbízhatóan működő rendszert létrehozni.

Ezzel persze két gond is lehet: az egyik, hogy ezt a kódfeltörőknek is be kellene látniuk, a másik, hogy meg kell nyerni a portálokat a technológia alkalmazására. Ami az előbbit illeti a hackerek eddig apró csalásokkal vezették félre az ujjlenyomat-kereső szoftvereket, például megváltoztatták a fájlneveket, vagy az első néhány perecet legális forrásból másolták be a filmek elejére, vagy hangyányit rontottak a film minőségén, amit az emberi szem még nem vesz észre, de a technika emiatt már nem ismeri fel a keresett filmet. Ezeket akarja most jobb megoldásokkal kivédeni az MPAA.

A portálüzemeltetők közül a MySpace.com közösségi site, a Yahoo és mások készek az együttműködésre, a legnagyobb videocserélő, a YouTube tulajdonosa, a Google azonban nem. Ez a társaság azt állítja, hogy dolgozik saját megoldásán, amellyel meg kívánja előzni, hogy a portál látogatói a szerzői jogokat megsértve csereberéljenek videoanyagokat, ám a stúdiók arra panaszkodnak, hogy a munka enyhén szólva lassan halad. Szakértők szerint nem technikai problémáról van szó, hanem arról, hogy a Google még nem döntötte el, hogyan osztozkodna a jogdíjbevételeken a filmstúdiókkal – derül ki a Business Week cikkéből.

A tét a Yahoo jövőjeAkik ismerik a Yahoo alapítóját, egyben a múlt hónap óta vezérigazgatóját Jerry Yangot, azok azt mondják: kemény döntéshozó, az innovatív kezdeményezések bajnoka. Ezt látszik alátámasztani az az ötlete, hogy hozzanak létre a Yahoo-n belül egy inkubátorházat – Brickhouse néven –, amely lehetőséget ad az új fejlesztésekkel ellő álló alkalmazottaknak elképzeléseik kipróbálására. Ez a szervezeti egység már márciusban megalakult, amikor még nem volt világos, hogy a cégalapító átveszi a társaság irányítását Terry Semeltől. A 38 éves ázsiai származású menedzser állítólag semmit sem vesztett energiáiból azóta, hogy 12 évvel ezelőtt az internet egyik úttörő vállalkozásaként részt vett a Yahoo portál megalapításában. Szakértők logikus lépésnek nevezik kinevezését, mivel tapasztalatok szerint a Szilícium-völgyben működő vállalkozások közül azok sikeresek, amelyiket az alapítók irányítanak.

Yang ezzel együtt nem egyedül vág neki a bajokkal küszködő vállalkozás talpra állításának – a cég új elnöke a 44 éves Susan Decker megfigyelők szerint amolyan termelési vezető lesz az inkább stratégiai döntéseket hozó Yang mellett. Decker közvetlen irányítása alá vette a Yahoo Achilles-sarkának tűnő hirdetési üzletágat. A vállalkozás nagy versenytársa, a Google majdnem kétszer akkora reklámbevételre tesz szert, mint a Yahoo, mert a hirdetési csíkok és videók helyett a keresésekhez kapcsolt reklámokban van a nagyobb pénz, és ezek terén sokkal jobban muzsikál, mint a Yahoo. Szakértők szerint lehet hogy a vezetőváltások csak átmeneti állapotot hoznak a Yahoo életében, és hosszabb távon a társaságot beolvasztja az ágazat valamelyik nagy konszolidátora. Ezek közt emlegetik a Microsoftot, a Comcastot, illetve a magán-tőketársaságokat – összegzi a helyzetet a Business Week.Újratölt a DellTajvani beszállítói források szerint az ázsiai szigetország gyártói hamarosan befejezik az LCD-televíziók szerződéses gyártását a Dell Inc.-nek, ami azt jelenti, hogy az amerikai társaság megszüntetheti lapostévé-üzletágát. A Dell nem kommentálta a hírt, de egy korábbi közleményében leszögezte, hogy a társaság tevékenységének racionalizálása érdekében a tévékészülékek széles skálájának forgalmazását átadja más társaságoknak. Úgy tűnik tehát, hogy a kevesebbet fogni, de többet markolni elv jegyében a Dell feladja négy évvel ezelőtt fogant ambiciózus tervét, miszerint a számítógépek mellett a fogyasztói elektronika területén is domináns forgalmazói szerepre tesz szert, és újra alapvető tevékenységére koncentrál. Erre ösztönzi az a tény, hogy a Hewlett-Packard tavaly megelőzte a céget a világ legnagyobb PC-szállítóinak listáján, s bár ebben szerepe lehet annak, hogy a IBM számítógép-üzletágának a kínai Lenovóhoz kerülése sok vevőt hozhatott a HP-nek, hiszen az amerikai céges és közületi vásárlók attól tartanak, hogy a kínai üzemekben esetleg nemcsak standard alkatrészek és programok, hanem kémszoftverek is kerülhetnek a gépekre. Ez a változás megrengette a Dell tőzsdei értékét, aminek nyomán a Michael Dell cégalapítónak kellett ismét kezébe venni a vállalkozás irányítását. A fogyasztói elektronikai eszközök forgalmazását az is nehezíti, hogy ezek tipikusan olyan dolgot, amelyeket szeretnek megfogni, kipróbálni a vevők a boltokban, amire a Dell online-áruházaiban nem volt lehetőségük. Szakértők szerint a tevékenység koncentrálása hasznos lehet a cégnek. Ennek felismerésére utal, hogy – érzékelve a Linux népszerűségének növekedését – az utóbbi időben Linux-szoftvereket kezd adni PC-ihez, ami ígéretes lépésnek tűnik – írja a Forbers.com.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek