belátható jövőben nem törik meg a fejlődés lendülete a 2004-ben csatlakozott tíz új uniós tagállam it-piacán. És ez döntően épp az uniós tagságnak köszönhető. Az IDC legújabb tanulmánya szerint a közvetlen és közvetett EU-források több mint 2,2 százalékponttal növelik az it-beszerzésekre költött éves összeget 2004 és 2013 között az érintett országokban. Ez az infrastruktúra-fejlesztésre, szoftverberuházásokra és szolgáltatásbeszerzésre fordítható 27,6 milliárd dollár olyan többletforrást jelent, amely az uniós tagság nélkül nem állt volna rendelkezésre. Az összeg Magyarországra jutó része 4,6 milliárd dollár.
A többletforrások minden országban más-más hatást fejtenek ki, mivel az üzleti környezetek sokfélék, és az egyes tagállamok informatikai fejlettsége, a vállalkozási kultúra és a külföldi tőkeberuházások mértéke is eltér egymástól – magyarázta Steven Frantzen, az IDC CEMA alelnöke és kutatási igazgatója, aki hozzátette: Az informatikai és az általános üzleti fejlődés fellendítéséhez az it-szállítóknak el kell igazodniuk a közvetlen források elosztásának folyamatában, és a gyakran it-megoldásokra épülő törvényhozási és reformkezdeményezésekben.
A közelmúlt gazdasági mutatói meggyőzően bizonyítják, hogy az EU-tagság jót tett a tíz új tagállam gazdasági fejlődésének. Az Eurostat adatai szerint az új tagok GDP-je – Málta kivételével – a 15 régi EU-tagállam 2005-ös 1,5, illetve 2006-os 2,6 százalékos átlagát meghaladva növekszik. Észtországban és Lettországban 10 százalék feletti a GDP-növekedési üteme, amelynek alapján e két állam a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozik. Magyarországon 2006-ban 4 százalékkal nőtt a GDP. Az it-piacokon még kedvezőbb volt a növekedés. A magánfelhasználók többnyire it-eszközök vásárlására vagy bővítésére használják nagyobb vásárlóerejüket, a vállalatokra viszont nagy nyomás nehezedik, hogy a versenyben való helytállás érdekében vegyék át a nemzetközi szereplők technológiai és átláthatósági normáit. Aztán ott a jogszabályi háttér. Az IDC szerint a törvényi előírások fontos szerepet játszanak az it-piac növekedésében, bár hatásukat gyakran alábecsülik. A nagyobb nyilvánosságot élvező távközlési és adatvédelmi jogszabályoktól kezdve a digitális aláírásokra és a vámügyintézésre vonatkozó, kevésbé ismert előírásokig az informatika gyakorlati alkalmazása sokféle uniós szabály és irányelv betartása szempontjából kulcsfontosságú. Az IDC számításai szerint évente átlagosan közel 12 százalékkal bővülnek majd az it-kiadások az EU tíz új tagállamában a 2004-gyel kezdődő évtizedben. Az összes uniós finanszírozási komponens kumulatív hatása nyomán 2013-ban 22 százalékkal többet fordíthatnak majd informatikai fejlesztésekre az új tagállamok, mint egyébként (azaz uniós tagság nélkül) tehetnék. Magyarországban várhatóan 25 százalék lesz ez az uniós többlet.