A Magyar Telekom elhallgatta bizonyos feltételeit

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa megállapította, hogy a Magyar Telekom Nyrt. a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított azáltal, hogy a „Favorit”, a „Favorit plusz”, a „Favorit Non-stop” és a „Favorit Non-stop plusz” díjcsomagokra vonatkozó egyes reklámállításai nem voltak a valóságnak megfelelőek, valamint több tájékoztatásában elhallgatta a díjcsomagok igénybevételének bizonyos feltételeit. A Magyar Telekom Nyrt. jogsértő magatartásáért 30 millió Ft versenyfelügyeleti bírság megfizetésére köteles.

A Favorit díjcsomag-család 2005. évi reklámkampányát a GVH a VJ-133/2005. sz. eljárásában már vizsgálta, és annak fő üzenetét, valamint egyes részelemeit jogsértőnek találta. Az ugyenezen díjcsomagokat népszerűsítő 2006. évi reklámkampány központi üzenetét a Magyar Telekom jelentős részben a korábbi eljárás eredményeképpen ? megváltoztatta: az „ingyen”, az „ingyenesség”, az „ingyen beszélgetés”, – s maga az „ingyen” kifejezés bármilyen szóösszetételben – teljes mértékben kimaradt a kampányból. A 2006. évi integrált kampány legtöbb reklámeszköze által közvetített üzenet a díjcsomagok által kínált „0 Ft-os percdíj” volt.

A „0 Ft-os percdíj” már nem azt üzeni a fogyasztónak, hogy valamennyi ideig, bizonyos irányokban, stb. ingyen telefonálhat, ugyanis az átlagos fogyasztó – hacsak nem átalánydíjas díjcsomagról van szó – tisztában van azzal, hogy a telefonálásért a percdíjakon kívül, havidíjat, esetleg kapcsolási díjat, stb. is kell fizetnie annak külön említése nélkül. A „0 Ft-os percdíj”, mint üzenet ezért kétségtelenül kevésbé alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

A GVH határozatában megállapította azonban, hogy a Magyar Telekom a Favorit és a Favorit plusz díjcsomagokat népszerűsítő kampánya során fogyasztók megtévesztésére alkalmasan alkalmazta egyes reklámeszközeiben a „napi 18 órát beszélhetek 0 Ft-ért” kitételt, nem közölte a bemutatott TV-reklámokban és rádióreklámokban a 0 Ft-os percdíjhoz kapcsolódó két lényeges mennyiségi korlátot; illetve a fogyasztók számára nem érzékelhető módon közölte a kampány sajtóanyagában a 0 Ft-os percdíj érvényességi feltételeit és mennyiségi korlátait. Ezen közlések versenyjogilag azért minősültek továbbra is jogszerűtlennek, mert a 0 Ft-os percdíj csak a beszélgetések 60. percéig áll csak fenn, az ezt meghaladó beszélgetés esetén a fogyasztót már díjfizetési kötelezettség terheli. Ennek elkerülése érdekében a fogyasztó megszakíthatja és egy újabb hívással folytathatja a beszélgetést. Egyúttal azonban ez azt is eredményezi, hogy a „napi 18 óra 0 forintos percdíjú beszélgetés” nem is teljesülhet, mivel legalább 17 alkalommal kell megszakítani a telefonbeszélgetést ahhoz, ha valaki délután 16 órától a következő nap 10 óráig rendelkezésére álló időt teljes egészében ki szeretné használni, azonban a 17 megszakítás nyilvánvalóan időt vesz igénybe, amely által a 18 óra „0 Ft-os percdíjú” telefonálás fizikailag nem lehetséges. A Magyar Telekom egyes reklámeszközeiben nem vagy nem megfelelően közölte azt is, hogy a 0 Ft-os percdíjhoz kapcsolódóan további mennyiségi korlát is kapcsolódik, mégpedig az, hogy a 0 Ft-os percdíj havonta összesen 100 óra erejéig érvényes.

A GVH a Magyar Telekom Rt.-t jogsértő magatartásáért 30 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.