Az európai audiovizuális ipar életképes

Az európai televíziós műsorszórók a műsoridejük több mint hatvan százalékát európai műveknek, és több mint 30%-át független európai producerek munkáinak szentelik, állítja az Európai Bizottság az európai alkotások népszerűsítéséről (2003–2004) szóló, ma közzétett hetedik értékelő jelentésében. Az új tagállamok műsorszórói ugyanannyi európai tartalmat sugároznak, mint az EU-15-beliek, ami az európai műsortartalom közkedveltségét, bizonyos országokban pedig a határok nélküli televíziózásról szóló uniós irányelvnek megfelelően hozott népszerűsítő intézkedések hatékonyságát bizonyítja.

„Különösen örvendek annak a ténynek, hogy az új tagállamok műsorszórói ugyanannyi sugárzási időt biztosítanak az európai alkotásoknak, mint az EU-15, sőt némileg többet a független producerek által készített műveknek” – fejtette ki Viviane Reding, az információs társadalomért és a médiáért felelős biztos. „Ez az európai audiovizuális tartalom jó minőségének, valamint a gazdag európai kulturális sokszínűségéből merítő audiovizuális ipar életképességének bizonyítéka. Szilárd meggyőződésem, hogy az olyan új médiaszolgáltatások, mint a mobil-tv és az igény szerinti videoszolgáltatások tovább ösztönzik és javítják a gazdag európai tartalomkínálat piacát.”

A határok nélküli televíziózásról szóló irányelv 4. és 5. cikke az európai alkotások sugárzásának előmozdítását veszik célba, beleértve a műsorszóróktól független producerek által készített műveket. A Bizottság által a mai napon elfogadott, ezen előírásoknak az EU 25 tagállamában történő végrehajtásáról szóló új bizottsági közlemény szerint az európai alkotásoknak szánt EU-szintű átlagos műsorszórási idő 2003-ban 65,18%, 2004-ben pedig 63,32% volt. A bizottsági jelentés azt is kimutatja, hogy az európai alkotások közvetítése középtávon 60% fölötti szinten állandósult. Az átlagos közvetítési idők 2003-ban 52,75% (Írország) és 86,20% (Dánia) között, 2004-ben pedig 49,12% (Cseh Köztársaság) és 86,33% (Dánia) között mozogtak. Ezek a részarányok megfelelnek az előző jelentési időszakban, 2001–2002-ben mértekkel (l. IP/04/998).

Az összes tagállam minden európai csatornáját egybevetve a független producerek munkáinak átlagos aránya a 2003-as 31,39%-ról 2004-ben 31,50%-ra emelkedett. Ez jóval több a határok nélküli televíziózásról szóló irányelvben meghatározott 10%-kos szintnél. Az átlagos arány az érintett tagállamok szerint 2003-ban 15,81% (Dánia) és 44,95% (Ausztria) között, 2004-ben pedig 16,24% (Szlovénia) és 46,38% (Ausztria) között ingadozott.

A független producerek által nemrégiben készített – vagyis a gyártásukat követő öt éven belül sugárzott – európai alkotások terén 2001–2004-ben a sugárzási idő folyamatosan 20% felett volt (21,77% 2004-ben), ami megközelítőleg a független producerek alkotásaira szánt összműsoridő 2/3-át teszi ki.

Háttérinformációk

Az a határok nélküli televíziózásról szóló, 1989-ben elfogadott és 1997-ben módosított irányelv 4. cikke felkéri a tagállamokat, hogy lehetőség szerint és a megfelelő módon biztosítsák, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszórók a sugárzási idejük nagy részét európai alkotásoknak tartsák fenn.

Az 5. cikk arra szólítja fel a tagállamokat, hogy lehetőség szerint és a megfelelő módon biztosítsák, hogy a műsorszórók a sugárzási idejük vagy a programozási költségvetésüknek legalább 10%-át a műsorszóróktól független producerek által gyártott, elsősorban az újkeletű európai alkotásoknak tartsák fenn. Ez nem foglalja magában a híreknek, a sporteseményeknek, a játékoknak, a reklámoknak és a televíziós vásárlási műsoroknak szentelt időt.

A tagállamok által megküldött jelentések alapján az Európai Bizottság kétévente jelentést készít ezen előírások tagállami alkalmazása tekintetében. A ma elfogadott közlemény a Bizottság hetedik kétéves jelentése, és a csatlakozás utáni időszakra vonatkozóan első alkalommal fedi le a huszonöt tagú Európai Uniót.

A határok nélküli televíziózás irányelvének korszerűsítésére vonatkozó, 2005. decemberi bizottsági javaslat nem érinti az irányelv 4. és 5. cikkét (IP/05/1573). A Bizottság úgy döntött, hogy a nem lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokra még kialakulóban lévő jellegük, illetve a hagyományos televíziótól eltérő természetük miatt nem terjeszti ki rájuk az előírásokat. A Bizottság javaslatát első olvasatra az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa elé terjesztették.