Connect with us

technokrata

HEBC: itt az idő

Dotkom

HEBC: itt az idő

A Magyar Európai Üzleti Tanács 8. éves jelentése.

Európai uniós tagként új kihívások elé néz Magyarország. Ahhoz, hogy teljességgel kiaknázhassa a tagság kínálta lehetőségeket csakúgy, mint a többi kelet-közép-európai országnak, folytatnia kell a reformokat a sikeres EU-integráció érdekében, és hozzá kell járulnia az Európai Unió Lisszaboni Célkitűzésében foglaltak eléréséhez a versenyképesség és növekedés terén. Az HEBC tevékenysége során, ezeknek a folyamatoknak a megvalósulását kívánja elősegíteni, ráirányítva a gazdaság és politika alakítóinak figyelmét az új kihívásokkal kapcsolatban a befektetők, az üzleti világ nézeteire és ajánlásaira.

Az HEBC rendszeresen, éves jelentések formájában megfogalmazza független véleményét Magyarország társadalmi-gazdasági helyzetéről és kilátásairól. A jelentések külön értéke, hogy maguk az HEBC tagjai írják, és minden mondata konszenzuson alapul. Ez különös jelentőséggel bír egy olyan csoport esetében, ahol a tagvállalatok piaci szereplőként akár versenyhelyzetben is lehetnek. A kritikai észrevételek is konstruktív szándékkal íródnak, amelyeknél már csak az HEBC optimizmusa erősebb, hogy a jelentésben megfogalmazott ajánlásaik meghallgatásra találnak, és mihamarabb megvalósulnak, minden érintett számára előnyös módon.

Megtisztelő az HEBC számára, hogy az idei évében előszót a kiadványhoz Jorma Ollila úr – az anyavállalatokat tömörítő szervezet, az ERT elnöke, a Nokia alelnöke – intézett.

Az HEBC korábbi jelentéseiben is felhívta a figyelmet azokra a kulcskérdésekre, amelyek az ország versenyképességét hosszú távon a leginkább befolyásolják. Némi haladást érzékel ugyan az HEBC, de jelentős változások nem történtek.

Az HEBC 2006. évi, legújabb jelentése az ország stratégiai céljairól szól.

  • Az HEBC tagjainak meggyőződése, hogy Magyarországnak széles körű nemzeti konszenzuson nyugvó, hosszú távú nemzeti stratégiára van szüksége ahhoz, hogy megragadhassa a kínálkozó lehetőségeket, és teljesítse feladatait. Mind az iparpolitikát, tudománypolitikát, oktatás, egészségügyet – amely témákkal a jelentés részletesen foglalkozik – ezen nemzeti stratégia részének kell tekinteni. Az ország még mindig számos erősségére építhet: pl. a munkaerő minőségére, tudáskapacitására, az ország egyedi földrajzi elhelyezkedésére, amelynek köszönhetően több vonatkozásban is regionális központtá válhat Közép-Európában. Az időtényező azonban kritikus, Magyarországnak fontos megértenie, hogy nincs egyedül és teljes mértékben ki kell használnia az EU következő bővítéséig hátralévő időt.

  • Az HEBC, mint a legnagyobb magyarországi befektetők egy csoportja elfogadja azt a tézist, hogy az ország gazdasága csak akkor lehet erős, ha a nemzetközi szereplők mellett erősek a hazai vállalkozások. Ezért az HEBC fontosnak tartja, hogy a kormányzat központi kérdésként kezelje a hazai vállalatok, és ezen belül a kis- és közepes vállalatok fejlesztésnek kérdését.
  • Magyarországnak a versenyképesség és hatékonyság növelése mellett elég erőssé kell válnia ahhoz, hogy csatlakozhasson az euróövezet fejlett országainak csoportjához. Az HEBC véleménye szerint szakszerű gazdasági elemzéssel a konvergenciaprogram elkészítéséig meghatározható az euró bevezetésének optimális időpontja.
  • Már az HEBC korábbi jelentéseiben is gyakran szerepelt a közigazgatás fejlesztésének szükségessége, amely a probléma állandóságát jelzi. A közigazgatási szféra versenyképessé tételét és működési hatékonyságának fejlesztését az HEBC továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja. Átfogó szerkezeti átalakításokra, gyors és hatékony intézkedésekre van szükség, kisebb, olcsóbb, de hatékonyabb szolgáltató állam és kormányzat létrehozására.
  • Az HEBC további adónemek bevezetése és a járulékok növelése helyett minimum az alábbi két intézkedést javasolja, amely véleménye szerint megoldást kínál a jelen helyzet legnagyobb problémáira:
      1. A fekete-/szürkegazdaság visszaszorítását, az adóbeszedés hatékonyságának fokozását, ily módon növelve az adóbevételeket.

      2. A költségvetés kiadási oldalának csökkentését.
      Bármely egyéb megközelítés magasabb költségvetési hiányhoz és az ország további eladósodásához vezetne.

  • Nem csak Európa gondolkodik régiókban, de az üzleti gyakorlatban is egyre inkább regionális struktúrákról beszélhetünk országstruktúrák helyett. Az HEBC idén is külön fejezetet szentel a regionális együttműködés fontosságának.
  • Új elemként került a jelentésbe a kultúra, mint versenyképességi tényező, a széles értelemben vett társadalmi kultúra (societal culture) oldaláról közelítve.

Az HEBC kész a konszenzus előmozdítására; a politikai erők teljes körével, a tudományos társadalommal és az üzleti élet közösségeivel való együttműködésre ahhoz, hogy a fent említett célok megvalósulhassanak


AZ HEBC
A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) 1998-ban alakult az Európai Gyáriparosok Kerekasztala (ERT) kezdeményezésére. Az ERT 45 európai iparvállalat vezetőjét tömörítő fórum, 1,500 milliárd eurós összforgalommal, 4,5 millió alkalmazottal világszerte. Legfőbb célja az európai ipar versenyképességének előmozdítása. Az HEBC az alábbi ERT vállalatok magyarországi legfelső vezetőjének Üzleti Tanácsa, a vállalatok a magyar gazdaság olyan jelentős befektetői, mint: ABB, Akzo Nobel, BAT, BT, Electrabel, Electrolux, Ericsson, MOL, Nestlé, OMV, Philips, SAP, Suez Environnement és Unilever.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek