Szakemberhiány – veszélyben Európa versenyképessége

A Cisco Systems megbízásából készített IDC-tanulmány szerint 2008-ra az európai gazdaság versenyképességéhez szükséges fejlett hálózati technológiával¹ foglalkozó szakemberekből Európa-szerte közel félmilliós hiány várható.

Ez a 2008-ra jósolt érték mintegy 15,8%-os átlagos szakemberhiányt jelent. A felmérésben megvizsgált 31 ország harmadában az ilyen irányú ismeretek iránti kereslet három év múlva több mint 20%-kal fogja meghaladni a kínálatot. A „deficit” mindenekelőtt a kelet-európai országokat, azok közül is elsősorban a nem EU-tagállamokat fogja súlyosan érinteni.

A szűkös szakemberkínálat komoly kihívást jelent a szervezetek számára, hiszen amellett, hogy kontinens-szerte megnehezíti a fejlett technológiák elterjedését, a vállalatok közötti versenyt és a gazdasági növekedést is hátráltatja. A jelentés szerint a szakemberhiány visszavetheti Európa versenyképességét a nemzetközi piacokon, és veszélyeztetheti az Európai Bizottság gazdaságpolitikai célkitűzéseit is. A fejlett hálózati technológiák elterjedési ütemére vonatkozó IDC-előrejelzéseket – ami 2008-ig évente 18%-os bővülést jósolt –, valamint az Európai Unió ICT-n^2,3, alapuló versenyképesség-javító stratégiáját figyelembe véve ez az elmaradás még szembetűnőbb lehet.

Azok az országok sem lehetnek túlzottan derűlátóak, ahol az elemzés 2008-ra csupán kis arányú szakemberhiányt helyezett kilátásba, hiszen ez a mutató sok esetben igen nagy számokat takar. Az Egyesült Királyság 2008-ban várhatóan 9,3%-os hiánnyal fog küszködni, ami a felmérésben érintett országok közül a legalacsonyabb arányt képviseli. Ez a mutató a szükségesnél körülbelül 40 ezer szakemberrel jelent kevesebbet, miközben Ukrajna esetében a 33,5%-os eltérés ténylegesen 28 ezer főt rejt.

Ez egyben azt is jelenti, hogy bizonyos országokban az azonnali és gyors beavatkozással már rövid távon is jelentős fellendülést lehetne elérni. Tekintse meg az írás végén található ország-rangsorolást.

A képzés jelentőségét mutatja, hogy a szervezetek 60%-a nyilatkozott úgy, hogy üzleti folyamataik mellett a vevőikkel, partnereikkel, illetve beszállítóikkal folytatott kommunikáció során is a hálózataikra támaszkodnak. 80%-uk úgy látja, hogy a hálózatok fontossága a jövőben még tovább fokozódik.

A vállalatok túlnyomó részénél egyre nagyobb az igény az üzleti és más irányú tudással bíró informatikai szakemberek iránt. Úgy vélik, a hálózati technológiai beruházásokkal kapcsolatos döntésekhez egyre fontosabbak az üzleti ismeretek.
A szakemberhiány hátterében a fejlett technológiák rohamos európai elterjedése mellett többek között az e-üzleti vállalakozások gyors térhódítása, valamint az Európa-szerte tapasztalható elégtelen képzési programok állnak.

A fejlett technológiák terén tapasztalható kereslet-kínálat elemzésén túl a „Networking Skills in Europe: Will an Increasing Shortage Hamper Competitiveness in the Global Market” (Hálózati szakemberek Európában: Veszélybe sodorhatja-e a növekvő hiány Európa nemzetközi versenyképességét?) című tanulmány az általános hálózati ismeretekkel és képesítéssel kapcsolatos jövőbeli igényeket is megvizsgálta. A felmérés emellett a szakemberfelvétel során támasztott követelmények eddigi és jövőbeli tendenciáit is górcső alá vette.

A tanulmány legfontosabb következtetései:

• A megkérdezett vállalatok 70%-a szerint a biztonsági ismeretek, 69%-a szerint a vezeték nélküli technológiák, 57%-a szerint pedig az IP-telefóniával kapcsolatos ismeretek jelentősége fog növekedni a jövőben. A válaszok a szervezetek földrajzi elhelyezkedése és mérete szerint csak igen csekély eltérést mutatnak.
• A hálózatokat a közszférában működő szervezetek használják a legkisebb mértékben (57%), míg a hálózathasználatban a távközlési szolgáltatók járnak az élen (87%).
• A hivatalos szakképesítéseket az európai szervezetek mintegy 72%-a tartja fontosnak, elsősorban a munkaerő-felvételnél. Ez különösen igaz a közszférára.
• A jelentés alapjául szolgáló tanulmány rámutat arra, hogy a megkérdezettek harmada felvételiztetett jelentkezőket az elmúlt egy év során, és közel felük úgy nyilatkozott, hogy nehéz volt megfelelő szakismeretekkel rendelkező jelöltet találni.
  A felmérés összességében azt mutatja, hogy a vállalatok és intézmények által igényelt szaktudás Nyugat- és Kelet-Európában egyaránt átalakuló félben van. Nem csupán az üzleti folyamatok és az infokommunikációs technológiák kapcsolata válik mind szorosabbá, de a hálózatok egyéb informatikai technológiákkal való bővülése is újfajta követelmények elé állítja az IT-szakembereket.

„2008-ra egyetlen országban sem lesz elegendő fejlett technológiai szakember. Ha ezt a problémát nem vesszük komolyan, veszélybe kerülhet Európa nemzetközi versenyképessége” – mondta Yvon Le Roux, a Cisco Systems alelnöke, majd így folytatta: „A kormányokkal együttműködve fel kell hívnunk a figyelmet az európai munkaerőpiaci lehetőségekre, és közben mind több diákot kell megnyernünk a specializáltabb hálózati tanfolyamok számára. Ha a szervezetek nem rendelkeznek a „legmenőbb” technológiák és e-üzleti alkalmazások bevezetéséhez szükséges szakértelemmel, nem részesülhetnek azok hatékonyságjavító hatásaiból sem. Ez pedig személyes, szervezeti, országos és európai szinten egyaránt hátrányosan befolyásolja az üzleti hatékonyságot.”

„Az Oktatási Minisztérium hazai munkaerő piaci igényekkel és az Európai Unió munkaerejének mobilitását célzó terveivel összhangban megindította a szakképzés reformját. A moduláris szerkezet bevezetése, a tartalom megújítása, valamint lehetőség szerint a legújabb technológiára épülő gyakorlati oktatás hozzájárul a magyar munka erőpiaci résztvevők versenyképességének növeléséhez hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A magán- és közszféra összefogásával működő Cisco Hálózati Akadémiai Program vezető képviselője ennek a törekvésnek.” – nyilatkozta Magyar Bálint oktatási miniszter a magyarországi adatok kapcsán.

A Cisco az igényeknek megfelelően a Hálózati Akadémia program ⁴ tananyagát kibővítette a fejlett hálózati technológiákkal is. „A hálózati ismeretekkel rendelkező szakemberek hiánya országonként és régiónként eltérő. Minden területnek egyedi eszközökkel kell felszámolnia a hiányt. Megpróbálhatják például a diákokat és a munkanélkülieket visszacsábítani az informatikai munkakörökbe” – vélte Marianne Kolding, az IDC piacelemző munkatársa, majd hozzátette: „A 90-es évek végén a munkaadók, az ICT-iparág és a kormányzati szervek közötti együttműködés elősegítésére kifejlesztett modellel talán az új szakemberek képzésének problémája is sikerrel megoldható lesz az elkövetkezendő években.”

---

¹A tanulmány az IP-telefóniával, a hálózatbiztonsággal és a vezeték nélküli hálózatokkal kapcsolatos korszerű hálózati ismereteket vizsgálta.
²Az átdolgozott Lisszaboni Stratégia és az i2010 kezdeményezés értelmében.
³Az Európai Bizottság az EU GDP-növekedésének 25%-át, illetve a termelékenységnövekedés 40%-át az infokommunikációs technológiáktól (ICT) várja. Ugyanakkor az ICT-beruházások az Európai Unióban végrehajtott kutatás-fejlesztési beruházásoknak mindössze 18%-át teszik ki, míg a többi vezető OECD-országban ez az arány eléri a 30%-ot.
⁴A Cisco Hálózati Akadémia programjának nemzetközi e-oktatási tanrendje segítségével a diákok elsajátíthatják a számítógépes hálózatok tervezésének, építésének és működtetésének feladatait. A nemzetközi program több mint tízezer középiskolára, főiskolára, egyetemre, műszaki és katonai iskolára, közösségi szervezetre és kormányzati oktatási központra terjed ki.