Connect with us

technokrata

„Villám-háború” – júniusban csap le a legtöbb villám

Dotkom

„Villám-háború” – júniusban csap le a legtöbb villám

Villámok okozta kárra 2004-ben 1,7 milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosítók – az emberek 60 százaléka mégsem tudja, hogy a villámhárítón kívül léteznek egyéb villámvédelmi megoldások. Egy túlfeszültségvédelmi berendezés ára már egy százezer forintos TV, mosógép vagy számítógép ára mellett is eltörpül.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az American Power Conversion (APC) a múlt hét végén egy közös sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet a villámok elleni védekezés szükségességére. Magyarországon a háztartásokban több százezer forintos értéket képviselnek az elektronikai eszközök – például a televíziókészülékek, mosógépek, számítógépek –, melyek a villámok okozta túlfeszültség hatására tönkremehetnek. Bár az APC felmérése szerint a háztartások egy hatodának volt már villámláshoz kapcsolódó áramellátási problémája, az emberek 60 százaléka mégsem tudja, hogy milyen villám- és túlfeszültségvédelmi megoldások léteznek. Annál inkább időszerű ez a probléma, mert júniusban csap le a legtöbb villám – figyelmeztet az BME, az OMSZ és az APC.

„Évente átlagosan 28-33 zivataros nap van Magyarországon. A zivatarok közel 95 százaléka a nyári félévre esik, az év legzivatarosabb hónapja a június. 2004-ben összesen 30.220 villám csapott le, ezek közül 10.849 júniusban” – nyilatkozta Wantuch Ferenc, az OMSZ főtanácsosa. „Magyarországon 1998 óta működik villámfigyelő rendszer. A SAFIR a Kárpát-medence jelentős részét lefedve, mintegy 200.000 négyzetkilométernyi területet tart állandó megfigyelés alatt. A SAFIR rendszerrel közel 2 km-es pontossággal lehet megadni a felhőkből a földre lecsapott villámok helyét” – tette hozzá Wantuch Ferenc.

„A villámhárító (elsődleges villámvédelem) feladata, hogy felkínáljon a villámnak egy biztonságos becsapási pontot, és a becsapó villám áramát a földbe vezesse anélkül, hogy az épületben bármilyen rombolás vagy tűz keletkezne” – mondta el Dr. Horváth Tibor, a BME professzora. „Az elsődleges villámvédelem ellenére sincsenek biztonságban az elektronikát használó eszközeink. Még az épületet nem roncsoló villámok is károsíthatják számítógépeinket és híradástechnikai berendezéseinket. A villámok áramának egy része behatol a villamos hálózatba vagy a telefonhálózatba, a hírközlési és informatikai rendszereinkbe és a fellépő túlfeszültség tönkreteheti az érzékeny berendezéseket, esetenként zárlatokat vagy tüzeket okozhat. A villámcsapások másodlagos hatásaitól túlfeszültségvédelmi eszközökkel kell a legkorszerűbb berendezéseinket megvédeni” – tette hozzá Dr. Horváth Tibor.

„A villámcsapás számtalan problémát okozhat az elektronikus berendezésekben: az otthoni és irodai szórakoztatóelektronikai és számítástechnikai eszközök folyamatos veszélynek vannak kitéve. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2004-ben Magyarországon 31.500 alkalommal jelentettek be villámcsapás kárt, és a biztosítók 1,7 milliárd forintot fizettek ki. Azonban ez az összeg valószínűleg még mindig nagyságrendekkel kisebb a tényleges károknál” – mondta el Bíró Viktor, az APC Magyarországi Képviseletének értékesítési vezetője. „Léteznek viszont túlfeszültségvédelmi eszközök, amelyek védelmet nyújtanak az otthoni, irodai és vállalati felhasználóknak, és egy ilyen túlfeszültségvédelmi berendezés ára eltörpül például egy házimozi-rendszer, televíziókészülék, hűtő vagy mosógép ára mellett” – tette hozzá Bíró Viktor.

Az APC tavaly készült felmérése arra mutat rá, hogy a hazai háztartások 53 százaléka észlelt áramellátási problémát, és ezek a háztartások 17 százalékánál villámcsapásokra vezethetők vissza. Ezzel szemben az is kiderül a kutatásból, hogy az emberek 60 százaléka nem tud arról, hogy a villámhárítón kívül léteznek egyéb villámvédelmi megoldások.

A villám természeti csapás: sok százmillió voltos feszültség és sok tízezer vagy százezer amperes, néhány kilométer hosszú, de igen rövid idejű (a másodperc milliomod részéig tartó) villamos kisülés. A villámcsapások vagy a felhők között, vagy a zivatarfelhő és a föld között alakulnak ki. A villám a zivatarfelhőkben halmozódó villamosan feltöltött vízcseppek és jégkristályok tömegéből, a zivatarfelhőben fellépő töltésgócokból indul. Zivatarról akkor beszélünk, amikor a légköri villamos kisülés, a villám, az azt kísérő mennydörgés, szél és eső együttesen észlelhető.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek