Connect with us

technokrata

A világ előrehaladása az információs társadalom terén 2004-ben

Dotkom

A világ előrehaladása az információs társadalom terén 2004-ben

Átfogó tanulmány az információs társadalom, az Internet és a hálózati világ 2004-es fejleményeiről.

2004-ben az információs társadalmi fejlődésre továbbra is a skandináv országok és az Egyesült Államok dominanciája volt jellemző. Az új kihívásokhoz jól láthatóan a fejlett nyugati világ és annak társadalmi berendezkedése alkalmazkodik egészében véve a leggyorsabban és legsikeresebben. A fejlődő világban továbbra is zárványszerű az információs forradalom és országai óriási digitális szakadékkal néznek szembe. A jövőben a globális színteret egyre inkább az Egyesült Államok és Ázsia csendes-óceáni térségének országai dominálják majd, és néhány – főleg skandináv – államot leszámítva az Európai Unió nem állja a versenyt.

A Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom-és Trendkutató Központjának kutatócsoportja által az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával készített 91 oldalas tanulmánya illetve annak közel azonos terjedelmű melléklete néhány napja hozzáférhető a Weben is: Information Society World Progress Report 2004: A világ előrehaladása az információs társadalom terén 2004-ben. Az egyedi és részletesen adatolt jelentés készítői a 2004-es évet leginkább jellemző folyamatokat a következő témakörök köré csoportosították: nemzetközi ranglisták és a világrégiók fejlettsége, trendek a hírfolyamok mögött, illetve fókuszpontok a kutatói világban.

Nemzetközi ranglisták és világrégiók fejlettsége
Az Egyesült Államok méreténél és fejlettségénél fogva az élen áll az Interneten megjelenített információk, szolgáltatások és termékek mennyisége, az infrastruktúra, valamint a technológiai eszközök használatához szükséges képzések biztosítása terén az egész világon. 2004-ben az Internet, az elektronikus kormányzat, a biztonság és az oktatás számított kiemelt területnek az Államokban.

Számos ázsiai ország az információs társadalom ranglisták legelső csoportjában található (Japán, Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea) olyan gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és kulturális jellemzőkkel, amelyek egyre inkább mintát jelenthetnek a világ többi országa számára. Emiatt még a számos ellentmondással jellemezhető követőik (Malajzia, Kína, Vietnam vagy Indonézia) is nagy figyelmet érdemelnek. Fejlődésük és sikereik közös eleme az autoriter hatalomgyakorlás, a stratégiai iparágak állami segítséggel való megerősítése és a tervezési tudatosság magas foka.

Európa nemzetállamai meglehetősen eltérő képet mutatnak az IKT-fejlettség és a szupranacionális szintű akciótervek terén. 2004-re tovább romlott az Unió esélye, hogy az információs társadalom vezető régiójává, meghatározó tudás-alapú gazdaságává váljon. Mind nagyobb kihívást jelent a kontinens informatikai iparának a visszaesése, az új tagállamok felvétele, az új technológiai lehetőségek megjelenése és a rivális centrumok megerősödése is.

2004 trendjei
A 2004-es év alapvetően az új technológiák (WiFi, szélessáv, 3G) elterjesztéséről, a meglévő szolgáltatások (e-kormányzat, e-kereskedelem) megerősítéséről és néhány kellemetlen felismerésről (spam, vírusok, nem terjedő szolgáltatások) szólt a világban.
A szakemberek leginkább finomhangolással voltak elfoglalva az információs társadalomhoz köthető technikák területén: bár új, meghatározó eszközök és eljárások nem jelentek meg 2004-ben, a már meglévő megoldások új, tömeges alkalmazási lehetőségeinek a keresése, illetve elterjesztésük rohamléptékben zajlott. Gyakorlati példákat lehetett látni arra, hogy mennyit ér valójában a Wi-Fi, a szélessáv, a kamerás mobiltelefon, az XML szabvány vagy a nyílt forráskódú szoftver.

Több érdekes viadal szemtanúi is lehettünk a 2004-es év során, például: a Linux kontra Microsoft harc újabb fejezetekkel bővült és továbbra is meghatározóak a Microsoft erőfeszítései a biztonságos számítástechnika és Internet megteremtéséért. Ez utóbbi – a biztonság és bizalom – önmagában is az év egyik kulcstémája volt 2004-ben az összenövő vírusok és spamek hatalmas tömege miatt.

A jelentés átfogóan ír számos más trendről is: az érdeklődés középpontjában a blogolás előretörése, az európai e-kormányzati fiaskó, a Google előretörése, a személyes jogok kezelése (DRM-től a biometrikus azonosításig) és a szélessávú Internet áll.

Akadémiai fókuszpontok
Az információs társadalom kutatásában a korábbi évek az intézményesedés időszakát jelentették és elnyerte helyét az „information society studies”. A technológia-központúság azonban továbbra is háttérbe szorítja a társadalomtudományi megközelítéseket: a friss gazdasági, technológiai és politikai jelenségek társadalomelméleti reflexiója iránti felfokozott várakozás a kutatókat abba az irányba tolja, hogy a rövid távon is érzékelhető társadalmi változásokra fókuszáljanak.

A 2004-es év tudományos termése alapján fél tucat olyan téma található, amellyel kapcsolatban elmondható, hogy ebben az évben kutatási csomópontként jelent meg és a jövőben meghatározhatja a felhasználói világot is:

    1. A „mindent körülölelő”, „szétterülő” ICT (Ambient Intelligence és Ubiquitous Computing).
    2. Komplexitásnövekedés, az erőforrásként összekapcsolt közösségek méretének növekedése (Complexity, Social Grid).
    3. Társadalmi „integráció” az ICT segítségével (E-inclusion).
    4. A szabad szoftver problematikája (Open Source Software, OSS).
    5. Az információs társadalom-politika ismételt felértékelődése.
    6. A mobil információs társadalom kiterjedése különböző alkalmazói világokban (Mobile information society, például m-learning, m-government, mobile TV).

A kutatócsoport vezetője: Pintér Róbert



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek