Hazai infokommunikációs helyzetkép

Több tanulmány, illetve a tapasztalatok is kézzelfoghatóan igazolják, hogy a magyar társadalom jelentős része jelenleg még nem mutat kellő érdeklődést a folyamatosan bővülő digitális tartalmak iránt, amiből egyértelműen következik, hogy az Internet szerepe még nem kulcsfontosságú mindennapi életünkben, igaz az is elmondható azonban, hogy aki megismerte már az Internet-felhasználás előnyeit nemigen tud elszakadni tőle – állapította meg az iSITE.

Az idei Internethajó rendezvény egyik fontos témája, hazánk infokommunikációs helyzetének feltérképezése volt. Az erre a célra kijelölt kerekasztal-beszélgetésben több vezető Internet-szolgáltató képviselője mellett (Matáv: Császár Zoltán, GTS-Datanet: Szathmári Géza) jelen volt még Új Péter az Index főszerkesztője, Bánhidi Ferenc, az NHH képviseletében, illetve Bóna Ákos az iSITE-tól. A téma igen kényes, ezért érezhető volt a vitaindító előadás megkezdése előtti feszültség.

Császár Zoltán előadásából megismerhetőek voltak a távközlés problémái, illetve kiderült: a hazai Internet-penetráció közel 17%-os, amelyből viszonylag nagy arányú (több mint 50%) a szélessávú lefedettség. Komoly érdeklődést keltett a téma mivel közel 15 perces parázs vita követte az előadást, amely Bánhidi Ferenc, Szathmári Géza és Császár Zoltán között folyt. A fő probléma ott látszott, hogy a jelenlévő telekommunikációs cégek vezetői egyöntetűen a hatóságot marasztalták el a távközlési szabályozások megfelelő rendszerének hiánya miatt. Elképzelhető, hogy a megfelelő szabályozási rendszer megalkotása is kihatással lenne az Internet-penetráció esetleges növekedésére.

Továbbá a szélessávú Internet-penetráció helyzetét még Új Péter is kommentálta azzal, hogy véleménye szerint szinte semmi nem történt már évek óta az infokommunikációs társadalom fejlődésének elősegítésében, azon kívül, hogy borzasztó mennyiségű pénz lett kidobva az ablakon a kormányzat részéről minden komolyabb eredmény nélkül.

Végül Bóna Ákos felvetette, hogy a hazai információs társadalom további bővüléséhez jelentős szerepe van a motivációnak. A motivációt pedig nem lehet pusztán a távközlési iparra bízni, jelentős állami szerepvállalásra lenne szükség, mind a tartalomipar fejlesztése területén, mind pedig a hozzáférések számának nagyobb ütemű növekedésének elérésében. Olyan gyakorlati állami szintű cselekvésprogramra lenne szükség, amely lépésről-lépésre segíti a fenti célok elérését és megvizsgálja a megvalósítás során elért eredményeket, megvizsgál sikeres nemzetközi példákat.

Másrészről fontos kiemelni a verseny szükségességét, hiszen a mobiltelefon-szolgáltatásról még ma is több ingert kapnak a felhasználók, mint Internet-szolgáltatásról. Ma szinte csak két szolgáltató hirdet komoly médiaportfolióban lakossági Internet-szolgáltatást, amelynek minden bizonnyal meg van a maga természetes magyarázata és oka is.