Connect with us

technokrata

Digitális tananyagfejlesztés: kevés a szakember, hiányzik a koordináció

Dotkom

Digitális tananyagfejlesztés: kevés a szakember, hiányzik a koordináció

MTE-kerekasztal a magyarországi e-learning piacról.

A digitális tartalomfejlesztésben jártas, a pedagógiai és az informatikai tudást ötvözni képes szakemberek, illetve az állami szereplők és a digitális tartalomfejlesztők közötti párbeszéd hiánya a magyarországi e-learning piac legfőbb gyengesége – hangzott el a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) által összehívott „Lehet-e kettőből egy, avagy szükséges és lehetséges-e a tartalomcsere a magyarországi e-learning piacon?” című kerekasztal beszélgetésen.

Egy-egy sikeres e-learning projekt megvalósításához alapvetően háromféle kompetencia szükséges – mondták el a tartalomszolgáltatók képviselői: az egyik résztudást a pedagógusok képesek nyújtani, ők értenek a digitálisan megalkotandó tudásanyag szakmai prezentálásához, a tanításhoz. A munkacsoportban helyet kell kapniuk az informatikához értő technológiai tudással rendelkező szakembereknek. A piacon a fenti két kategóriából nincs hiány. Ugyanakkor szükséges egy harmadik típusú szakértelem felvonultatása, ez pedig a két területet összekötő szerep, aki ért az e-learning anyagok hatékony kialakításához. Ez a szakember ismeri a digitális tartalmak felhasználhatóságának kritériumait és a felhasználási szokásokat. Ilyen típusú szakember kevés van Magyarországon, és hosszabb távon komoly versenyhátrányt jelenthet, hogy nincs olyan szakképzés sem, ahol ezt a fajta tudást el lehetne sajátítani. Ennek a tudásnak az oktatására már csak azért is szükség lenne, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy azok a projektek, ahol ezt a típusú szakértelmet nélkülözni voltak kénytelenek, szinte kivétel nélkül bukással végződtek.

A szakmai szervezetek és az érintett állami szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy szükséges lenne a felek közötti párbeszéd és koordináció erősítése; a piaci szereplőknek jelenleg rendkívül kevés információjuk van arról, hogy milyen új elképzeléseken dolgoznak a terület illetékes hivatalainak apparátusaiban, pedig ezek a tervezetek nagyban befolyásolják majd az ő piaci működésüket is. A szabályalkotók pedig a megfelelő párbeszéd híján nem jutnak adekvát visszajelzésekhez a piaci szereplők részéről, nem ismerik meg kellő mértékben a piacon működő tartalomszolgáltatók és tartalomfejlesztők igényeit, és a legtöbb esetben nem értesülnek a pozitív piaci fejleményekről, sikertörténetekről, pedig ezek tanulságait bele tudnák építeni a készülő tervezetekbe.

A beszélgetés során elhangzott, hogy az oktatási tárca mérlegeli az úgynevezett „digitális lojalitás” eszközének kidolgozását és bevezetését. A néhány külföldi országban már működő program keretében a digitális tartalmakat aktívan használó pedagógusok valamilyen formában krediteket generálnának a maguk, vagy az iskolájuk számára. A kreditrendszerben gyűjtött virtuális pontokért pedig újabb – egyébként fizetős – digitális tartalmakhoz juthatnának hozzá. Ez pedig további piacot teremtene a digitális tartalomfejlesztés számára, hiszen mind a tanárok, mind pedig a tartalomszolgáltatók arra lennének ösztönözve, hogy minél több, minél magasabb színvonalú digitális anyagot használjanak.

A Kerekasztal résztvevői voltak:
– Horváth Ádám (Oktatási Minisztérium, informatikai tanácsadó)
– Könczöl Tamás (Sulinet, igazgató)
– Dr. Szivi József (Nemzeti Felnőttképzési Intézet, szakmai igazgató-helyettes)
– Honti Pál (Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, elnökségi tag és a Coedu Tudásháló vezetője)



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek