Connect with us

technokrata

Siemens-hallókészülékek 125 éve: protézisből divatcikk?

Dotkom

Siemens-hallókészülékek 125 éve: protézisből divatcikk?

A mai hallókészülékek személyre szabhatók kétféle értelemben is.

A Siemens alapító atyja, Werner von Siemens ötnegyed évszázada erősítővel ellátott telefont épített a nagyothallók számára. 1910 óta gyárt a Siemens „igazi” hallókészülékeket, amelyek a környezet hangjait is erősítik. Kezdetben ezeket a battériából, mikrofonból és vevő-erősítőből álló szerkezeteket hordtáskában helyezték el. Ahogy az erősítő-technika fejlődött, a készüléket egyre közelebb lehetett „telepíteni” a fülhöz, így egyre kevésbé volt feltűnő használatuk. Az 1920-as évekig szenes mikrofon-erősítőt használtak, melyekkel maximum 46 dB erősítést lehetett elérni (a mai modern hallókészülékek akár 80 dB-t is „tudnak”). Az elektronika elektroncsöves erősítők formájában az 1920-as évek végétől jelent meg a hallásjavítás szolgálatában – ezek kezdetben eléggé ormótlan és nehéz, de nagyobb teljesítményű készülékek voltak. A helyzet javult a miniatűr csövekkel, de csak a tranzisztoros technika tette lehetővé, hogy a hallókészülékek gyógyszer-pirulás doboz méretűvé zsugorodjanak, és a fül közelébe kerülhessenek; 1960-tól először szemüveghez erősítve. Majd a Siemens megépítette az első fül mögötti (BTE: behind the ear) készülékeket.

Közel harminc éven át a tranzisztoros készülékek lassan tökéletesedtek, bár az aktív és passzív alkatrészek miniatürizálása révén csökkent méretük és a fülkagylóban is elfértek már (ITE: in the ear konstrukciók). Az igazi áttörés 1996-ban következett be: ekkor váltották fel a teljesen digitális készülékek az analóg elődöket. A digitális készülékek nem csak általános hangerősítést nyújtanak, hanem szelektíven erősítik a frekvencia-sávokat. A Triano, a Siemens csúcskészüléke valóságos jelfeldolgozó cél-számítógép, amely három mikrofon inputját dolgozza fel több millió művelet/másodperc teljesítménnyel, és többek között képes a háttérzajok kiszűrésére, valamint – az iránymikrofon-technika révén – a készülék gazdája célzottan tud figyelni a célszemély beszédére.

A mai hallókészülékek személyre szabhatók kétféle értelemben is. Egyrészt frekvenciamenetük a páciens halláshibájához állítható be, másrészt kombinált CAD- és lézer-technikával a befoglaló kapszula tökéletesen a hallójárathoz alakítható egyedileg. Ezáltal a készülék már részben vagy egészben a hallójáratba helyezhető a fülkagyló helyett (ITC: in the canal; CIC: completely in canal konstrukció). További javulást és méretcsökkenést ígér a mikrofonnak az alapchipre integrálása, illetve a duális (binaurális, azaz két fülre alkalmazott) megoldás. Utóbbi a sztereó-hallást adja vissza a páciensnek. Ma még kissé komplikált a két készülék-fél egymáshoz hangolása kézzel vagy vezetékes összeköttetéssel, de ez hamarosan rádiójelekkel megoldhatóvá válik, megfelelő adó-vevők integrálásával a készülékekben. Ha ez megvalósul, a hallókészülék akár egy mobiltelefon headsetjévé is fejlődhet. Így idővel feloldódhat az a negatív image, amely a hallókészülék-viselést mindmáig övezi a ma már divatcikk, sőt lifestyle-elem szemüveg viselésével ellentétben.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek