Connect with us

technokrata

Kitoloncolás vár az e-mailes csalókra

Dotkom

Kitoloncolás vár az e-mailes csalókra

Hollandiában újabb razziát tartottak az online csalásokat elkövető, afrikai származású emberek közt, minek következtében látványos eredményeket tud felmutatni az ország hatósága.

Jóhiszemű emberek megtévesztése, áldokumentumokkal való hitegetése és anyagi megkopasztása – röviden így jellemezhető a 419-es csalás. Az elnevezést onnan kapta ez a fajta bűnözési forma, hogy Nigéria büntetőkönyvében ezen paragrafus alatt található meg leírása illetve szankcionálása. Becslések szerint az ennek révén befolyt pénzösszegek váltak az afrikai ország egyik legnagyobb exportbevételévé: egy év alatt közel 5 milliárd dollárt (!) képesek kiszedni a világ többi tájékán élő hiszékeny emberekből a csalók. Többek között például ennek a bűncselekménynek ˝köszönhette˝ egy brazil bank (hozzávetőleg 180 millió dollár elvesztése okán) csődjét. Májusban ugyan letartóztatták azt a 200 embert, aki részt vett a csalásban, ez azonban már nem támasztja fel újra a pénzintézményt.

Már korábban beszámoltunk arról, hogy a Holland Igazságügyi Minisztérium vereséget szenvedett egy bírósági eljáráson azzal a tizenhárom nyugat-afrikai emberrel szemben, akiket ezrek meglopásával vádolnak. A perre azért került sor a szélmalmok hazájában, mert a UPC amszterdami hálózatán keresztül küldték szét leveleiket a csalók – a bíróság szerint azonban nem gyűlt össze elég terhelő bizonyíték, így ennek hiányában a gyanúsítottakat nem lehet elítélni (egyet kivéve, akire időközben 12 hónapnyi szabadságvesztést szabtak ki).

Habár a jogi lépések nem hoztak sikert a korábbi ügyben, a holland hatóságok nem adták fel a csalók kézre kerítését: a Spirit 9 kódnevű akció révén újabb 21 Sierra Leonéből és Nigériából származó afrikait vettek őrizetbe. Mindegyikőjük ki fogják toloncolni az országból, mert mint kiderült, illegálisan tartózkodtak Hollandia területén. A kemény fellépéseknek köszönhetően érezhetően csökkenni kezdett a szélmalom hazájában a 419-es csalások száma; az elkövetők közül ugyanis sokan Olaszországba menekültek (mely állam Európában ennek a bűnözésnek a fellegvára).

Történelem, módszertan

Maga a 419-es csalás még a 80-as évek végén jelent meg, akkor még csak papíralapon. A múlt század kilencvenes éveinek közepére azonban annyira felerősödött ez a jelenség Nigériában, hogy a Föld fejlettebb államainak újságaiban sorra jelentek meg az embereket a veszélyre figyelmeztető cikkek – mindezt az afrikai ország pénzelésében. Egyéb segítséget azonban nem nyújtott a kormányzat, s az átvert áldozatok és a kicsalt pénzek összege folyamatosan nőtt; erre az Internet elterjedése csak rásegített.

Többnyire azzal szedtek ki pénzt a hiszékenyekből, hogy az ország valamely intézményének vagy hatalmon levő személyének a zárolt, de titokban hozzáférhető pénzét, illetve annak egy részét ígérték oda a ˝segíteni akaró˝ embereknek. Természetesen ahhoz, hogy a gyakran több tízmilliósnak beállított összegeket ki lehessen hozni Nigériából, pénz kellett, ezt pedig az áldozatoknak kellett állniuk – akik legtöbbször hosszasan és sokat ˝tejeltek˝. Előfordult azonban olyan eset is, amikor egy üzletembert Afrikába csábítottak, s ott túszul ejtették, váltságdíjat követelve szabadon bocsátásáért cserébe.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek