Connect with us

technokrata

IT-költségvetés – íratlan tervek

Dotkom

IT-költségvetés – íratlan tervek

Írott informatikai költségvetést a hazai vállalatok mindössze öt százaléka készít, tízből kilenc cég semmilyen formában nem tervezi IT-kiadásait. A beruházások finanszírozása 96 százalékban saját forrásból történik.

Az IT-költések tervezése az informatika cégen belüli stratégiai szerepének, a vállalatok tudatosságának egyik fokmérője. A Magyar Infokommunikációs Jelentés július közepén megjelent moduljában a hazai üzleti szféra büdzsékészítési gyakorlatát, a kiadások struktúráját és az év folyamán várható változásokat elemezte a BellResearch.

Tervezett kiadások
A legalább egy főt foglalkoztató, PC-vel rendelkező magyarországi cégeknek csupán 10 százaléka tervezi előre bármilyen módon informatikai kiadásait. A tudatosság legkevésbé a számarányát tekintve domináns mikrovállalati szegmenset jellemzi, ahol 3 százalékra tehető az írott költségvetést készítők aránya, és a cégek további 2 százaléka van tisztában azzal, mennyit költhetnek IT-re az év folyamán. A költségek tervezésének elhanyagolása nagyrészt azzal magyarázható, hogy e körben jellemzően az informatikai kiadásokra vonatkozó döntéseket is a cég első számú – és sok esetben egyetlen – vezetője hozza, s a beruházások sem előre lefektetett stratégiához igazodnak.

A felsőbb vállalatméreti szegmensekben is elsősorban az 50 fő feletti cégeknél találkozhatunk tudatosabb tervezéssel, a 10-49 fős kisvállalatok gyakorlata jobbára a mikrocégekéhez hasonlít. A középvállalatoknál viszont már számottevő arányban, mintegy 30 százaléknál találunk írott informatikai költségvetést – amit a cégek nagyobb részénél tételesen határoznak meg -, és további 14 százalék irányoz elő más módon IT-kasszát – a költések azonban e szegmensben is minden második vállalatnál esetlegesek.

A nagyvállalati kör jellemezhető a legszigorúbb költségtervezési gyakorlattal. A 250 fő feletti cégek közel kétharmada készít informatikai büdzsét – legtöbbjük tételesen -, további 13 százalékuk határozza meg egyéb, nem írott formában kiadásait, s 21 százalékra tehető azon vállalatok aránya, ahol az IT-költségeket semmilyen módon nem tervezik előre.

Előzetes felmérés
Azon 10 fő feletti hazai cégek körében, amelyek írásban vagy egyéb módon meghatározzák informatikai kiadásaikat, a költségvetés összeállítása legtöbb esetben (a válaszadók közel 60 százalékánál) a szervezet igényeinek előzetes felmérése alapján, a folyamatokhoz és a rendszerekhez igazodva történik – különösen igaz ez a legfejlettebb IT-kultúrájú nagyvállalati szegmensben.

A bázisszemléletű tervezés, azaz az előző évi kiadások nagyságához viszonyított költségmeghatározás szintén gyakorinak számít, összességében a cégek negyedénél, a nagyvállalatok közel felénél ezt a módszert is alkalmazzák. A “maradékelv”, a priorizált egyéb beruházások és működési költségek után fennmaradó források használata valamennyi szegmensben viszonylag kis szerepet játszik (16 százaléknál), és a cégek mintegy 12 százaléka von be a költségvetés előkészítésébe külső segítségként szakértőt, tanácsadót, informatikai céget.

Forráskeresés
Az IT-vel összefüggő költségek finanszírozására a 10 fő feletti hazai vállalatok csekély hányada támaszkodik saját, belső anyagi eszközein kívüli forrásokra. Állami vagy önkormányzati támogatásokhoz és pályázati pénzekhez a cégek 4-5 százaléka jut, míg EU-s forrásokat, felzárkóztató programokat 2 százaléknál kevesebben vesznek igénybe. Hasonlóan alacsony az informatikai beruházások külső piaci forrásokkal, hitelekkel történő finanszírozásának elterjedtsége, ez a nagyvállalatok körében is csak 5 százalékra tehető.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek