Connect with us

technokrata

Az eurózóna bővítése: a kérdések, amiket a vállalatoknak már most át kell gondolniuk

Dotkom

Az eurózóna bővítése: a kérdések, amiket a vállalatoknak már most át kell gondolniuk

Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság legkorábban valószínűleg csak 2010-re veszi át a közös valutát.

„Az euróra várva: a kérdések, amiket a vállalatoknak már most át kell gondolniuk” címmel hozta nyilvánosságra nemrégiben az Economist Corporate Network az Ernst & Young és az Oracle támogatásával készült tanulmányt, amelyben megvizsgálja, hogy miért haladnak az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott országok eltérő sebességgel, és Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország kapcsán levont tanulságok alapján áttekinti a maastrichti feltételek teljesítésének, illetve az eurózónába való belépésnek várható gazdasági és üzleti kihatásait.

A jelentés szerint az új tagállamok kormányzatai rákényszerülnek, hogy az euró bevezetése előtt alapvetően megreformálják költségvetési gazdálkodásukat. Bár ezek az intézkedések késleltetik a monetáris uniót, biztosítják az euróövezet fenntartható növekedését, valamint a kereskedelmi forgalom és a beruházások szintjének érdemi emelkedését.

A vállalatok számára a pénznemváltás sokkal könnyebb lesz és kevesebbe fog kerülni, mint azoknak, amelyek az euró kezdeti bevezetésekor, 2000-ben álltak át, de az üzletvitelükre gyakorolt hatása – mind az euró bevezetésére való felkészülés során, mind az átállás után – sokkal jelentősebb lesz.

„Az euró katalizátorként hatva elősegíti a kibővített, egységes uniós piac lehetőségeinek maximális kiaknázását, a kereskedelmi forgalom és a külföldi beruházások növelésével pedig meggyorsítja a gazdasági felzárkózást.” – mondta Delia Meth-Cohn, az Economist Corporate Network vezető szaktanácsadója. Spanyolország és Görögország példája azt mutatja, hogy a monetáris unió már öt év távlatában is komoly mértékben hozzájárulhat a növekedéshez. Közép-Európában az IMF becslése szerint húsz év során további 20%-kal javíthatja a GDP növekedését.

„Az új tagállamokban a szervezetek többségének meg kell oldania, hogy informatikai rendszereik támogassák az euróra való átállást és a közös pénznem használatát, valamint az IAS nemzetközi számviteli előírásainak és a felelős vállalatirányítást szolgáló más uniós szabályoknak a teljesítését.” – mutatott rá Brian Gregory, az Oracle alkalmazásmarketingért felelős főigazgatója. „Célszerű ennek keretében megoldani az eddig elkülönülő, a bérszámfejtéstől az adózáson át a szállítói lánc működéséig szinte mindent lefedő rendszerek egységesítését. Azonban a közép-európai vállalatok számára könnyebb lehet ezeknek az új informatikai rendszereknek a bevezetése, mint az euróövezethez korábban csatlakozó országokban, mert többségüknél nincsenek olyan bonyolult korábbi rendszerek, amelyek kiváltása az euró bevezetésének első körében komoly pénzekbe került.”

A kutatás további főbb következtetései a következők:
A tíz új tagállam nem egyszerre veszi át az eurót, hanem három vagy négy, kisebb csoportban – egymást követve.

A leghamarabb a legkisebb államok készülnek fel, kezdve Észtországgal, Litvániával és Szlovéniával, amelyek várhatóan már 2007-ben belépnek az eurózónába. A legnagyobb piacot jelentő három ország – Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország – valószínűleg 2010-ben csatlakozik.

Az euró bevezetése előtt az összes ország legalább két évet tölt majd az ERM-II néven ismert európai árfolyam-mechanizmus keretein belül. Valutájukat egy középárfolyamhoz kötik, amelyet a belépés előtt rögzítenek, és az árfolyam ehhez képest plusz-mínusz 15 százalékos sávban ingadozhat. Észtország, Litvánia és Szlovénia idén ősztől csatlakozik az ERM-II-höz.

Közép-Európában erős támogatást élvez az euró bevezetése, hiszen ezáltal az új tagállamok az egységes európai piac összes előnyét élvezhetik, és nem kell aggódniuk a destabilizáló hatású árfolyam-ingadozások miatt.

Az eurózónán kívül maradás, amit Nagy-Britannia, Dánia és Svédország választott, az új tagországok számára nem vonzó alternatíva, mert így megmaradna az árfolyam-ingadozások veszélye, ugyanakkor elesnének a megnövekedett külföldi tőkebeáramlás és kereskedelmi integráció hasznától.

Az új tagállamok a leginkább attól tartanak, hogy az ERM-II miatt a spekulánsok célpontjává válhatnak. A mediterrán országok tapasztalatai azt mutatják, hogy az államháztartás hiteles reformja kulcsfontosságú a spekulációs támadások elkerüléséhez, és ugyanakkor a középtávú növekedéshez is jelentősen hozzájárul.

Az új tagállamok kormányzatai rákényszerülnek, hogy az euró bevezetése előtt alapvetően megreformálják költségvetési gazdálkodásukat. Bár ezek az intézkedések késleltetik a monetáris uniót, biztosítják az euróövezet fenntartható növekedését, valamint a kereskedelmi forgalom és a beruházások szintjének érdemi emelkedését.

Írország és Spanyolország hosszú távú sikeres növekedésének záloga a költségvetés rendbetételét szolgáló strukturális reformok következetes véghezvitele volt. Mindkét ország jól tudta hasznosítani az egységes piaccal járó elmélyült integráció előnyeit. Portugália viszont lazított fiskális szigorán, és emiatt az euróövezethez való csatlakozással járó fellendülést visszaesés követte. Félő, hogy Görögország is így jár.

A vállalatok számára az euróra való átállás sokkal egyszerűbb lesz, mint 2001-ben volt, mivel az euró már stabil, bejáratott valuta, és az üzleti szférának komoly tapasztalatai vannak az átállás eredményes lebonyolításában.

Az euróövezetbe való belépésre való felkészülés stratégiai kihívásai viszont nagyobbak, mint az euró kezdeti bevezetésekor, mert mind az euró átvételére való felkészülés, mind maga az átállás sokkal jelentősebb hatást gyakorol majd a vállalatokra és a piacokra.

Tovább
Kapcsolódó cikkek


Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek