Dotkom
Cyberháború: kézzelfogható segítség a valós hadműveleteknek
Az Egyesült Államok légiereje olyan képességekről és stratégiákról számolt be, melyek alkalmazásával a való életben zajló hadműveletek közvetlenül is profitálhatnak.
Information Operations, rövidítve IO – egy relatíve új fogalom a kibertéri hadviselésben. A kifejezés mögött egy olyan elgondolás áll, mely továbbmegy az eddig megszokott (˝hagyományos˝) teendőkön, amik egy cyberháborúban alkalmazásra kerülhetnek, s a valós hadműveleteket hathatósan támogatni képes feladatokat is magában foglalja. Az IO a tavaly lezajlott iraki háborúban mutatkozott be először, többek között ez volt az egyik legfontosabb oka annak, hogy nem hullottak úgynevezett EMP bombák az arab országra. Az elektronikus eszközöket működésképtelenné tevő, a lakosságot azonban megkímélő bombák bevetése ugyanis lehetetlenné tette volna az IO kiszélesítését, melynek során például a második világháborúból jól ismert propaganda-hadjáratra is sor kerülhetett: az amerikai hadsereg az iraki katonákra demoralizálólag ható e-maileket is küldött az arab haderő tagjainak.
Lássuk, mit tehetnek még az új doktrína révén a kellő felszereltséggel bíró támadók: például a föld-levegő rakéták elektronikáját megbolondítva a robbanófejjel ellátott fegyverek anélkül válnak használhatatlanná, hogy a légvédelmi állásokat fizikailag bombázni kellene. Voltaképp az ellenséges katonai számítógépes és kommunikációs hálózatba való betöréssel lehet elérni az áhított célokat: a veszteségek minimalizálása mellett a csapások hatékonyságának növelését.
Egy gyakorlatban az USA légiereje bemutatta, hogy adott esetben képesek lehetnek behatolni az ellenség légvédelmi hálózatába, így igen fontos információk birtokába jutathatnak. Képessé válnak például annak felderítésére, hogy az ellenséges radarok mit látnak (ráadásul valós időben), de akár a hálózat feletti ellenőrzést is át tudják venni (észrevétlenül), majd a radarokat manipulálni. A demonstráció során egy EC-130-as típusjelű, négymotoros, teherszállításra használt repülőgépre zsúfolták fel mindazt a technikai eszközt és tudást, ami ilyen és hasonló feladatok végrehajtását lehetővé teszi, ám az amerikai légierő hasonló képességekkel fel tudott ruházni egy F/A-22-es vadászgépet is.
Visszatérve az IO által meghatározott feladatokra: a saját hálózat védelme szintén fontos kötelesség. Az iraki háború során például a légierő cybervédői lépéseket tettek annak érdekében, hogy az ellenség hackerei által használt (és ismert) címekről érkező forgalmat blokkolják. Ez azonban nem elégséges, mivel az ellenség támadói akár a védeni kívánt ország Internet-szolgáltatóit is felhasználhatják kilétük álcázására – az USA törvényei pedig tiltják, hogy a hadsereg az állampolgári érdeklődéssel szemben közvetlen akciókkal élhessen. Tennivaló tehát akad még bőven, például a katonai hálózatot támadók követésének azonnali és hatásos módjának kidolgozása és megvalósítása is a katonák előtt áll.
