Connect with us

technokrata

Életbe lépett a spamellenes törvény – nem elég hatékony?

Dotkom

Életbe lépett a spamellenes törvény – nem elég hatékony?

Az EU december 11-én életbe lépett adatkezelési elektronikus kommunikációs direktívája szabályozza a direkt marketing anyagok e-mail és SMS üzeneteken keresztül történő terjesztését. Eszerint a cégeknek a kéretlen levelek kiküldése előtt meg kell szerezniük a magánszemélyek beleegyezését adataik felhasználására.

Az EU Privacy and Electronic Communications korlátozásai nem elég átfogóak, vélekednek a Clearswiftnél. Bár a Ferris Research szerint a spam csak az Egyesült Államok cégei számára mintegy 10 milliárd dolláros kiadást jelent 2003-ban, a törvény mégis a magánszemélyek, nem pedig a szervezetek védelmét célozza. Emellett a korlátozások csak az EU területéről küldött spamre vonatkoznak, tehát nem érintik a kéretlen levelek nagy részét, melyeket az Egyesült Államokból érkezik.

„Ez a lépés azt jelzi, hogy a hatóságok egyre kevésbé toleránsak a problémával szemben, ez pedig bíztató fejlemény.” – mondta Alyn Hockey, a Clearswift kutatási igazgatója – „De mi a helyzet a külföldről érkező levelekkel? Nem valószínű, hogy ez az intézkedés elbátortalanítja az áruik terjesztésétől a spamelők kemény magját.”

A Clearswift szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatásra és a technológiára. Ha sikerül csökkenteni annak esélyét, hogy a kéretlen levelek tömeges küldése jövedelmet jelentsen a spamküldőknek, akkor azok üzleti modellje gazdaságtalanná válhat. Annak biztosításával, hogy az alkalmazottak ismerik a spam kezelésének megfelelő eljárásokat, valamint a robusztus, többszintű spamellenes megoldások (és rendszeres frissítések) bevezetésével a szervezetek segíthetik saját védelmüket.

A korlátozásokat – mely szerint a magányszemélyeket tájékoztatni kell az információikat figyelő szoftvereszközökről (például e-mail-követő szoftverekről és cookie-król) – az Informatikai Bizottság Hivatala (Office of the Information Commission) tartatja be. A marketinggel foglalkozó cégeknek 12 héten belül kell igazodniuk az új törvényhez. Ezt követően a törvény megsértése bűncselekménynek minősül, amely legfeljebb 5.000 angol font büntetést vonhat maga után, versenybírósági tárgyalás esetén pedig nincs felső határa a bírságnak. Emellett a szabályozás megsértése miatt kárt szenvedők kártérítési pert indíthatnak a felelős személy ellen.

Bár a magyar szabályozás az EU jogszabályoknál előrébb jár, a szabályok betartatása egyelőre nem tekinthető zökkenőmentesnek.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek