Cyberbűnözés: kétes dicsőség Brazíliának

Elsősorban személyazonossági információk és adatok lopására, valamint hitelkártyákkal való visszaélésre és kalózkodásra hajlamos a brazil internetezők bűnözésre hajlamos fele. Az online betöréseket elkövetők nagyobb része mégis hackernek, s nem crackernek vallja magát, ám Alessio Fon Melozo, az ország egyik hackermagazinjának szerkesztő-igazgatója úgy vélekedik, hogy Brazíliában a szürke szín számos árnyalata fellelhető (utalván a jó (fehérkalapos) és a rossz (feketekalapos) hackerek közti különbségre).

A cyberbűnözéshez az ország lakosságának alacsony életszínvonalán és a gazdasági válságon kívül az is hozzájárul, hogy a leginkább célbavett intézmények, a bankok és pénzintézetek nem fordítanak kellő figyelmet a biztonság kérdésére. Marcos Flavio Assuncao egy olyan 22 éves fiatalember, aki mindkét oldalt kipróbálta már, s most a támadások elleni minél jobb védelem kialakításával foglalkozik. Elmondása szerint a bankok azzal utasítják vissza ajánlatait, hogy megvan a saját biztonsági rendszerük – ám úgy gondolja, hogy a kreativitásukról ismert brazil hackerekkel szemben ez nem sokat ér. Hovatovább fölösleges lesz a fegyveres biztonsági őr, minden betörést az Interneten keresztül fognak elvégezni – vélekedett Assuncao.

A jelenség nem áll meg az országhatároknál

Ezt a képet erősíti a londoni, digitális kockázatelemzéssel foglalkozó mi2g cég is. Elmondásuk szerint tavaly az Interneten megtalálható vandálcsoportok tíz legaktívabbja mind brazil volt. Közel 96 ezer internetes támadás kiindulópontját voltak képesek visszakövetni a dél-amerikai országig – ez körülbelül hatszor annyi, mint a rangsorban utána következő Törökország esetében. Ráadásul a helyi hatóság emberei nem igazán tudnak ritmust tartani az egyre jobban fejlődő, újabban szindikátusokba tömörülő hackerekkel (amit nem segít a törvényi szabályozás hiányossága sem).

Mégis, miért ilyen erősek és jól képzettek a brazil hackerek? Assuncao úgy véli, hogy ezt az ország kultúrájában gyökerező hagyományokra lehet visszavezetni: az Amazonas hazájában ténykedő ˝online betörők˝ sokkal társaságkedvelőbbek, mint máshol a világon. Szerinte pont emiatt jobb az információcsere az egyes hackerek, -csoportok között, ami nagyban növeli a hatékonyságot. S a havi átlagbér nagysága (mely nem éri el a 300 dollárt, azaz a 70 ezer forintot) szintén efelé a pénzszerzési mód felé mozdítja el az eszes, ámde többre vágyó brazilok mind nagyobb részét.