Connect with us

technokrata

Vége a hidegháborúnak a titkosításban is?

Dotkom

Vége a hidegháborúnak a titkosításban is?

Az USA szigorú korlátozásokkal rendelkezik a titkosítási technológiák exportját illetően – ez még a negyvenes évek vége, ötvenes évek eleje felé alakult ki, s máig érvényben maradt. Kérdés, hogy még meddig?

Még 1995-ben terelte jogi útra Daniel Bernstein, az Illinois-i egyetem egyik matematikaprofesszora azt a kérdést, mely a titkosítási eljárások terjeszthetőségének szabadságát firtatta. Miután három éven keresztül hiába próbált meg egyezségre jutni az USA kormányzatával ez ügyben, úgy vélte, hogy bíróság előtt kell érvényt szereznie elképzelésének. Szerinte ugyanis egy titkosítást végző alkalmazásnak korlátoktól mentesen elérhetővé tehetőnek kellene lennie, míg ezt az Egyesült Államok törvénye komoly büntetéssel (például szabadságvesztéssel) sújtja.

A Clinton korszak alatt felpuhult az ellenállás, igaz, lényegi változás nem történt, csupán áthárították a felelősséget a Kereskedelmi Minisztériumra (korábban a külügyminisztérium felügyelete alá tartozott, s olyan exporttilalmi besorolást kapott, mint amilyennel a tankok vagy a vadászrepülők rendelkeznek). Tavaly októberben aztán az amerikai igazságügy-minisztérium egyik jogi képviselője, Tony Coppolino még az utolsó, erre vonatkozó törvényeket is ˝parkolópályára˝ helyezte. Ezt azzal indokolta, hogy a kormányzat nem rendelkezhet jogi alapokkal a kriptográfusok (titkosírás-szakértők) vádeljárás alá vonására, azok legitim kutatásai miatt.

Ez vezetett el odáig, hogy a San Francisco-ban zajló eljárást vezető Marilyn Hall Patel, szövetségi bírónő szerdán megszüntette a jogi csatározást. Kormányzati körök (egyelőre) nem kommentálták ugyan az ügy befejezését, ám ez azt jelzi, változóban az USA szigorú hozzáállása a titkosítási eljárások szabadságát illetően.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek