Connect with us

technokrata

A fenntartható fejlődés kulcskérdése: a költségvetésben mekkora hangsúlyt kap az informatikai fejles

Dotkom

A fenntartható fejlődés kulcskérdése: a költségvetésben mekkora hangsúlyt kap az informatikai fejles

Várakozáson felüli érdeklődés az informatika szakmai és politikai vezetőinek jubileumi csúcstalálkozóján.

Több mint 300-an vettek részt az Informatikai Vállalkozók Szövetségének tizedik Menedzser Találkozóján Balatonkenesén. A konferencia programjában jelentős hangsúlyt kapott az EU-csatlakozás, hiszen az informatikai szakma számára elengedhetetlen a felkészülés a csatlakozással járó kihívásokra, lehetőségekre és veszélyekre. Idén a szakma érdekében a szervezők elsősorban az operatív munkára koncentráltak: az európai unióba való belépés előkészítésére és a törvényhozásra. A Szövetség a MENTA résztvevői között üdvözölhette a Kormányzat és a Parlament több meghatározó infopolitikusát és döntéshozóját is.

A magyar információs társadalom jövőjét tekintve most az a döntő kérdés, hogy a magyar költségvetésen belül mekkora hangsúlyt kap az informatikai fejlesztés. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter is megerősítette ebben a tekintetben a Szövetség álláspontját. Az informatika az a kitörési pont, melynek fejlesztése javítja az ágazatok hatékonyságát és ezzel versenyképességét, míg a szektor visszafogása a nemzetgazdaság egészét vetné vissza.

Az IVSZ véleménye szerint nagyon fontos, hogy az információs társadalom fejlesztése ne csupán jól hangzó politikai marketing üzenetekben realizálódjon, hanem az állami források informatikába való nagyobb arányú beáramoltatásában. Magyarországra is igaz a Bangemann jelentés legfontosabb tétele, miszerint a gazdaság versenyképessége szempontjából meghatározó az információs gazdaság fejlettsége és a digitalizációs kultúra. Erre a tételre alapozva a Kormányzat felelőssége nem kisebbíthető, mert a magyar exportdeficit lefaragására a tudásexport termékei a legalkalmasabbak, és a legkisebb befektetéssel felfuttathatóak. Ha a Kormányzat ebben a munkában nem vállal az eddigieknél aktívabb szerepet Magyarország továbbra is „sereghajtó” marad a Visegrádi országok között.

A Szövetség szerint az EU források, az állami források és a magántőke együttesének leghatékonyabb kihasználási formája a köz- és a magánszféra együttműködésének EU-ban bevált intézményrendszere, a „Public Private Partnership” (PPP). Ennek Magyarországon még nem alakult ki sem a gyakorlata, sem a kultúrája, így kialakításában a civil szférára érdemi szerep hárul.

Dr. Kóka János, az IVSZ elnöke szerint az informatikai piac kis- és középvállalatai különösen veszélyeztetettek az EU csatlakozás küszöbén. Az ő átsegítésük az új gazdasági-politikai környezetbe súlyos kihívás. Felkészültségük és a forrásokhoz jutásuk támogatása az IVSZ kiemelt feladata. Éppen ezért a Szövetség e-levátor programjának célkitűzése, hogy a magyarországi informatikai projektötletek és az uniós források találkozzanak és ne csak az IVSZ tagok, hanem a teljes magyar információs társadalom javát szolgálják. Ehhez viszont elengedhetetlen az állami részvétel az e-levátor projektben. Ennek elmaradásával az egyes ágazatok uniós felkészültségi szintje is a kívánatos alatt maradhat. Ezt jól példázza a magyar agrárium helyzete. A Bruxinfo legfrissebb jelentése szerint a hazai mezőgazdaság megbukott az abszorbciós teszten. Ha ez a folyamat nem áll meg, a mezőgazdaság nem tud majd hozzájutni az unión belüli életben maradásához szükséges forrásokhoz. A hozzájutáshoz szükséges feltételek között pedig számos informatikai felkészültséget igénylő pont található, amelyeknél a piaci szereplők egészíthetnék ki a jelenleg elégtelennek bizonyult központi innovatív forrásokat.

Az új Hírközlési Törvény – amely ezekben a napokban a Kormány, majd a következő hetekben a Parlament elé kerül majd – a magyar távközlési piac újraszabályozására, liberalizálására és demonopolizálására törekszik. Feladata részben az EU NRF-el (New Regulatory Framework) való kötelező érvényű jogharmonizáció, a közösségi szabályozások, viszonyítási pontok (benchmark), követendő gyakorlatok (best practice) átvétele. Alapgondolata pedig, hogy kizárólag a szabad verseny teremthet egészséges, az információs társadalom céljait szolgáló piaci viszonyokat. A Szövetség szerint azonban a törvény célkitűzéseinek elérését – a kerekasztal-beszélgetéseken is hallható módon – veszélyezteti a monopolhelyzetben lévő magyarországi szolgáltató markáns, gyakran versenyt korlátozó törekvése a funkcionális monopólium fenntartására.

A MENTA résztvevői a visszajelzések szerint a kerekasztal-beszélgetéseket hasznosnak és tartalom szempontjából értékesnek találták. A legnagyobb figyelem az EU témáját körüljáró előadásokra irányult. Ugyancsak nagy érdeklődés kísérte a kis- és középvállalkozások lehetőségeiről, valamint az ITC piaci trendekről szóló kerekasztal-beszélgetéseket. Az idei MENTA IVSZ Menedzser Találkozó megrendezésével az IVSZ eredményesen megvalósította azon törekvését, hogy a mindennapi üzleti életben hasznosítható ismeretekkel gazdagítsa a résztvevőket.

Szekfű Balázs, az IVSZ igazgatója elmondta, hogy március óta láthatóan egy még erősebb Szövetség bontakozik ki – az új Elnökségnek és a július óta átalakuló irodának köszönhetően -, amely a jövőben még hangsúlyosabban lesz jelen az információs társadalom érdekképviseletében.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek