Connect with us

technokrata

A hazai offline IT-lapok helyzete – célpontban a DIGITART

Dotkom

A hazai offline IT-lapok helyzete – célpontban a DIGITART

A GfK és a Szonda Ipsos közös kutatásain alapuló Nemzeti Médiaanalízis szerint az újságok fogyasztásában figyelemre méltó különbségek tapasztalhatók iskolai végzettség és a lakóhely típusa szerint is. A legutóbbi felmérés szerint a diplomások majdnem hat különböző lapot forgatnak rendszeresen, míg az általános iskolát vagy kevesebbet végzettekre csak 1,6 cím jut. Tekintve a hazai helyzetet, joggal csodálkozunk el, ha új lap jelenik meg a piacon, pláne, ha a telített számítástechnikai szegmensre kívánnak vele betörni a tulajdonosok. Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Darabont Gergely, a DIGITART főszerkesztője válaszolt.

Csökken az újságolvasási kedv Magyarországon. A GfK Hungária Piackutató Intézet adatai szerint 2001-ben átlagosan 3,7 lapszám jutott egy magyar felnőttre, ez a szám 2002-ben 3,4-re csökkent, és nagyon meglepődnénk, ha idén növekedésnek indulna. A legtöbb lapot a lakosság legmagasabb jövedelemmel rendelkező egytizedébe tartozók olvassák, akik átlagosan 6 újságot vesznek kézbe. Az általuk böngészett lapok között éppúgy megtalálhatók a napilapok, a gazdasági és IT lapok, lakberendezési magazinok, mint a férfi és női életmódlapok. A legalacsonyabb jövedelműek egytizednél ez a mutató már nem éri el az 1 lapos átlagot.

Az IDG Magyarországi Lapkiadó Kft. DIGITART néven alkalmazott grafikával foglalkozó szakmai magazint dobott a piacra 2003. tavaszától. A kreatív számítógépes lap a hazai grafikai és tervező piacot kívánja ellátni iparági hírekkel a számítógépes művészetekhez, digitális fényképezéshez és filmkészítéshez kapcsolódó témákban. A hasonló témájú magazinok sorozatos befuccsolása láttán a merésznek mondható ötletről és a jelenlegi helyzetről kérdeztük Darabont Gergely főszerkesztőt.

Terminal – Úgy tudjuk, többévi előkészület és piackutatás előzte meg a DIGITART megjelenését. A sikerben ennek ellenére nem lehettek biztosak. Hogyan látja a magazin piaci helyzetét a harmadik szám után? Eltalálták a megfelelő pillanatot?

Darabont GergelyMár több éve szerettünk volna egy szakmai magazint életre hívni, de nem volt rá alkalmas sem az idő, sem a piaci helyzet. A 0. szám kiadása előtt alapos piackutatást végeztünk – a kilencvenes évek végétől kezdve – nemcsak a hazai, de a külföldi területeken is. Úgy éreztük, hogy nem pusztán azt az űrt szeretnénk betölteni, amely a hazai lappiacon fennállt, hanem új aspektusból bemutatni ezt a világot. Kitekintve a külföldi kiadványokra, ott sem található olyan lap, amely egyaránt foglalkozik művészettel és számítástechnikával. Az előző magazinok (CGA magazin, Computer Arts, stb.) megszűnése viszont óvatosságra intett minket. A megjelenés időpontja pedig több szempontból is ideális volt.

Terminal – A próbaszám témáinak mélysége kicsit amatőrnek tűnt, annak ellenére, hogy a célközönség a professzionális felhasználó. Szándékos volt a 0. szám sekélyessége, vagy kockázat-minimalizálás motiválta költségtakarékosságról volt szó?

Darabont GergelyNincs szó költségtakarékosságról. A már előttünk járók példáján okulva óvatos duhajok vagyunk. A próbaszám elsődleges céljai az érdeklődés felkeltése és a piacelemzés volt. A szakmai témák mélységét pedig az azóta elkészült számok jól példázzák. Kis túlzással élve a magyar szakmai elit munkái jelennek meg a DIGITART-ban, olyan profiké, akik bár nem széles körben ismertek, de a saját területükön elismertnek számítanak (például nyomdaipari mérnök, tipográfus, szoftveroktató, könyvszerző, filmrendező, festőművész, stb.), és akik megosztják a szakterületükkel kapcsolatos tapasztalataikat. Az effajta információcserére egyébként szinte nincs lehetőség, mivel általában nagyon elfoglalt emberekről van szó. Emellett olvasóinktól mindkét irányból érkeznek kezdeti lépésekben segítséget váró kérések: a rutinos számítógépesek művészeti, a művészek pedig számítógépes alapok iránt érdeklődnek, miközben mindkét csoport szereti tudását a saját területével kapcsolatos magasabb szintű ismeretekkel gazdagítani. Szándékunk szerint a DIGITART-ban tudásszinttől függetlenül mindenki megtalálhatja a számára érdekes és értékes anyagokat.

Terminal – A nyár nyilván a szerkesztőgárda összekovácsolásával telt el. Hogyan készülnek az őszre, amikor nagy valószínűséggel eldől a lap sorsa? Izgulnak egy kicsit, vagy a sikert már a zsebükben érzik?

Darabont GergelyAz eddigi visszajelzések és elemzések alapján már több dolgon is változtattunk, hogy az olvasói és piaci elvárásoknak minél jobban meg tudjunk felelni. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy jobbá váljunk, és tudjuk, hogy a sikerért még meg kell dolgoznunk. A szerkesztő-, szerzőgárdát pedig bővítjük, neves művészeket és szaktekintélyeket megnyerve a lapnak.

A sorsunk természetesen az olvasóink és hirdetőink kezében van, bízunk benne, hogy meg tudunk felelni az elvárásoknak. Mindentől függetlenül lelkesen és keményen dolgozunk a magazinon. A siker annyiban fontos, hogy hosszú távra tervezünk és rengeteg ötletet gyűjtöttünk össze, ezeket fokozatosan szeretnénk megvalósítani.

Terminal – Volt már egy hasonló tematikájú magazin a magyar piacon: a Computer Arts. Az ő bukásukból mit szűrtek le?

Darabont GergelyA Computer Arts valóban hasonló magazin volt (egyébként a szerkesztőbizottságunk tagja Jakab Zsolt, aki a CA-ban is jelentős szerepet vállalt), de mi több szempontból is mások vagyunk. Bár kiadónknak, az IDG-nek van hasonló témájú külföldi szaklapja, a honosítás helyett egy, a hazai viszonyoknak jobban megfelelő lap kiadása mellett döntött. A hajdani CA javarészt egy nyelvi mutáció volt. Cikkeiben sok olyan hardverről és szoftverről volt szó, amelyet hazánkban nem forgalmaztak. Lapunk születésekor minden korábbi magazint górcső alá vettünk, és elemeztük bukásuk okait. Meglepő volt, hogy más-más okokból – valahol a pénzhiány, máshol pedig az emberi tényezők – vetettek véget a kiadványnak. Az összegyűjtött információk alapján bizonyossá vált, hogy egyik lap bukása sem az olvasók érdektelensége miatt történt. Annyiban nem követtük a sémát, hogy nem csak technikai beállítottságú kiadványt készítettünk, hanem a művészettel karöltve mutatjuk be a technikát. Az olvasók bizalmatlansága még érezhető az előző kudarcok miatt, de reméljük, hogy az IDG kiadói hátteret biztosító szerepe mindenki számára garancia mind a minőség, mind a rendszeres megjelenéseket illetően.

Terminal – A magyar számítástechnikai lapkiadás két vezetője az IDG és a VogelBurda. A két cég portfoliója feltűnően hasonlít is egymásra. Nem tartanak tőle, hogy a DIGITART sikerével megjelenik a lap vogeles alteregója?

Darabont GergelyNem tartunk tőle, de ha mégis, annyiban örülnénk neki, hogy a versenyhelyzet még inspirálóbb lenne. Az olvasók pedig csak nyernének vele. Ám addig, amíg mi sem tudunk gyökeret ereszteni, valószínűleg mások sem fognak próbálkozni.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek