Connect with us

technokrata

Telekom Srbija: visszaélések a szerb privatizációs ügyben

Dotkom

Telekom Srbija: visszaélések a szerb privatizációs ügyben

Romano Prodi neve is szóba került a szerb privatizációs botrányban.

Jogi segítséget kért Belgrád több nyugat-európai kormánytól és a hágai Nemzetközi Törvényszéktől, a Telekom Srbija telefontársaság privatizációjakor történt visszaélések ügyében.

Vladan Batic szerb igazságügyi miniszter Olaszország, Görögország, Németország, Ciprus, Hollandia és Nagy-Britannia igazságügyi minisztereihez fordult jogi segítségért, mely az ügylettel kapcsolatos iratok beszerzésében és szerb nyomozók jelenlétében történő tanúmeghallgatásokat jelentene.

Batic arra kérte a hágai Nemzetközi Törvényszéket (NT), adja át a birtokában lévő teljes dokumentációt az ügyről. A szerb igazságügyi minisztérium szerint az NT birtokában több tízezer oldalnyi dokumentum van, amelyek segítséget jelenthetnének a nyomozók számára.

Belgrád szerint a jelek arra utalnak, hogy a Telekom Srbija privatizációjakor több tízmillió német márkás sikkasztás történt.

Az ügy hat évvel ezelőttre, 1997 nyarára nyúlik vissza. Az állami szerbiai távközlési vállalatban 29 százalékos részesedést szerzett a hasonló tevékenységet folytató, akkor még szintén állami kézben lévő olasz telefontársaság, a Telecom Italia. Az ügylet értéke 893 millió márka volt. A görög OTE távközlési vállalat pedig 20 százalékos tulajdonrészt kapott 675 millió márka ellenében. Ez a másfél milliárd márkát is meghaladó összeg a politikai túlélést biztosította Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök rendszerének. A diktátor feltételezések szerint részben ebből a pénzből finanszírozta a koszovói háborút is.

Az ügy felgöngyölítésében jeleskedő olasz La Republica egyik cikkében azt állítja, Milosevic 1997-es és 1998-as olaszországi utazásai során csaknem 15 millió márkát dőzsölt el a privatizációs bevételekből többek között cipők, gépkocsik, videokazetták és ruhaneműk vásárlására. A lap tételesen közölte, hogy a Milosevic mikor, mire, mennyi pénzt költött el.

A botrányt megalapozó ügylet egyik olasz tanúja a torinói ügyészek előtti vallomásában az állította, hogy néhány vezető olasz baloldali politikus kenőpénzt fogadott el, közöttük Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke is (aki akkoriban olasz miniszterelnök volt). Az érintettek határozottan cáfolták a vádat, és perrel fenyegették meg a kétes hírű tanút.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek