Connect with us

technokrata

Egy EU-rendelet téves fordítása vezetett a 2,4 GHz-es frekvencia korlátozásához? – interjú a KZ-NET

Dotkom

Egy EU-rendelet téves fordítása vezetett a 2,4 GHz-es frekvencia korlátozásához? – interjú a KZ-NET

Sok szolgáltatót felháborított az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 6/2003. IHM rendelete, amely az eddig szabad frekvenciának számító, 2,4 GHz-es frekvenciasávot ezentúl kizárólag beltéri felhasználásra engedélyezi. Erről kérdeztük Kalló Zoltánt, a KZ-NET tulajdonosát.

Jambrik Mihály, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára azt nyilatkozta, hogy a rendelet – amely értelmében a 2,4 GHz-es frekvencián működő rádióhullámú technológia csupán beltéri WLAN-okhoz használható fel – nem visszamenőleges hatályú, nem vonatkozik azokra az internetes szolgáltatókra és azon ügyfelekre, akik március 31-ét megelőzően kezdtek szolgáltatni, illetve szolgáltatást igénybe venni a 2,4 GHz-es frekvencián. Ugyanakkor a már működő rendszerek kapacitása nem bővíthető. Erről kérdeztük KZ-NET IT alapító-tulajdonosát, Kalló Zoltánt:

Terminal – A rendelet mennyiben változtatja meg a cég életét?

Kalló Zoltán – Annak ellenére, hogy cégünk főtevékenysége nem a WLAN-szolgáltatás, mégis felháborítónak és mindenféle alkotmányosságot, valamint emberi jogokat meghazudtoló, nem “civilizált” európai intézkedésnek tartom.

Sok találgatás látott már napvilágot, hogy miért is jött létre ez a rendelet, sokan a távközlési piaci “óriásait” tartják a háttérben. De talán ez azért nem igaz, mert a WLAN-szolgáltatók tőlük vásárolnak bérelt vonalat vagy mást ahhoz, hogy eljuttathassák saját hálózataikig, végpontjaikig a felhasználók irányába a különféle szolgáltatásokat. Egy ekkora ollózás nekik sem tesz jót: ha megfigyeljük a piacon egyre nagyobb számban megjelenő WLAN szolgáltatókat, nem kevés bevételtől esnének el.

Azt gondolom, a gazdasági kollégámmal együtt, hogy ez a rendelet – nevezhetjük eléggé félresikerültnek – szolgálhat egy határvonal meghúzásával is. Mivel eddig ez a piac-frekvencia szabályozatlan volt, most látták az idejét valamilyen formában szabályozni. Azonban a rendelet így minden, ezzel a tevékenységgel becsületes módon foglalkozót eljuttat a hivatalos szerv felé, így felmérhető lesz a piac, ezáltal szabályozható. Persze mint mindenhol, itt is lesznek feketézők vagy “kontárok”, akik hátat fordítanak a szabályoknak és követelményeknek.

Az a feltételezés is napvilágot látott, hogy egy téves EU-konform rendelet fordítása vezetett ehhez az eredményhez. Számtalan verzió kering, de a teljes igazságot még senki sem tudja. Illetve racionális magyarázatot nem tudtak rá adni az illetékesek sem.

A kérdést tovább nézve – ha válaszolnom kell még a teljesség kedvéért jogi szemszögből is – sem korrekt ez az egész eljárás. Amíg az elmúlt héten megtartott négy napos ünnepben mások élvezték a kora nyári feelinget, addig én és kollégáim visszamenőlegesen 1999-től megvizsgáltuk a 2,4-es frekvencia hazai és európai felhasználását, az ehhez kötött rendeleteket, valamint a táv- és hírközléssel kapcsolatos eddigi rendeleteket, szabályozásokat. Szerencsére akad ügyvéd, fogalmazó, ügyész és bíró a baráti körben akik polgári jogi szemmel nézve is adtak pár jó ötletet. Ugyanis, ha a visszamenőlegességet nézzük, ami abban az esetben is igaz, ha bővítésről van szó, nem volt erre semmi előjel és figyelmeztetés (más frekvenciáknál például leírták, hogy 2008-ig használható). Ebben a frekvencia sávban 1999-ig visszamenőleg nem találtunk ilyen jellegű figyelmeztetést. Ezáltal a szolgáltatók kisebb-nagyobb mértékben és bátran beruháztak. Van, aki saját tökéből, van, aki óriási hiteleket vett fel, de lehet ennek a keveréke is, egy a lényeg: nem kis összegekről van szó!

Ezekben az esetekben a felszerelt infrastruktúrán felül akik komolyan gondolkodtak több éves szerződéseket kötöttek távközlési és “nagyobb kaliberű” Internet-szolgáltatókkal, esetleg saját BIX-et hoztak létre. Annak reményében, hogy kedvezőbben tudják igénybe venni ezeket az elengedhetetlen szolgáltatásokat. Így, ha egy hároméves szerződés esetében teljesen vagy részlegesen meg kell szüntetni a szolgáltatást a rendelet hatására, akkor összesen – vagy más tevékenységeiből – nem lesz annyi bevétele, amiből ezt finanszírozni tudná. Mivel nem számít VIS MAJOR-nak, amivel lehetne védekezni a fizetésképtelenség ellen a WLAN-os felett álló szolgáltató perelni fog. Igen ám, de ekkor a WLAN-os is perelhet – úgynevezett biztatási kár miatt az állam és annak megfelelő minisztériuma, esetleg minisztere előtt. Aki ismeri ezt a jogi fogalmat, annak nem kell magyarázkodni és ez nem is egy jogi vitafórum.

Ha a teljesen új piaci résztvevőket vesszük figyelembe, akkor ez az intézkedés olyan, korábban hozott és ezzel a korlátozó szabályozással még érvényét nem vesztő kormány és miniszterelnöki hivatal által kiadott rendeleteket cáfol meg. Akkor még nem is beszéltünk a hírközlési miniszter feladatairól, valamint a piaci és gazdasági verseny tisztességes meglétéről. Összefoglalva ez az egész több ponton ellentétes, és magyarul mondva: sántít!

Terminal – Mint ismeretes, az IHM nem titokban alkotta meg a rendeletet, hiszen a szöveget egyeztették 16 szakmai szervezettel, illetve az érintett tárcák közigazgatási államtitkáraival. Erről szolgáltatóként KZ-NET is tudott, vagy személy szerint Ön részt vett benne?

Kalló Zoltán – Egyelőre – távközlési szempontból – semmilyen szakmai szervezet tagja nem vagyok. De Gaál Zsolt a WISPA Hungary-tól már felkért erre, így cégünk be fog lépni és támogatja az alapszabályokat és az itt megfogalmazottakat is. Valamint igyekszünk a jogainkat a jövőben megfelelően képviselni, hogy többet ilyen helyzet ne fordulhasson elő!

Egyébként sem én sem a kollégák hivatalos megkeresést vagy értesítést nem kaptak: szinte mindenki „nem hivatalos” forrásból tudta meg a rendelet megszületését. Igazából elég későn, jó egy hónappal kerül napvilágra és terjed el, ezért váltott ki nagy felháborodást.

Terminal – A szakmán belül is többféleképpen értelmezik a 2,4 GHz-es frekvenciára vonatkozó európai uniós szabályozást, illetve ebből adódóan a szóban forgó rendeletet. Mi erről a véleménye?

Kalló Zoltán – Tudtommal az EU-ban – ezt egyébként már a korábbi rendeletek is egyértelműen megmutatták – ez a frekvencia szabad volt, és most is az. A magyar rendeletek és törvények viszont világosan megfogalmazzák, hogy lehetnek eltérések az EU-s szabályoktól, de csakis indokolt esetben! Véleményem szerint jelenleg nincs semmi olyan ok, ami ezt indokolná (azaz nincs háború, vagy olyan helyzet, amikor frekvenciát kellene átadni ezen okok miatt), valamint már meglévő más tevékenységet sem zavar. A gyakorlat azt mutatja Európában ez a frekvencia jól kihasznált, és különösebb szabályozás – ami ennyire szigorú, mint ez a mostani hazánkban – nincs, de egyes helyi sajátosságok lehetnek. Ám ezek sehol sem blokkolják teljesen. A modern nyugati társadalmakban – ahová állítólag tartunk – hosszú kilométereket sétálhatunk egy hordozható géppel úgy, hogy hálózati kapcsolatunk van ezzel a frekvenciával dolgozó eszközöket használva, nagysebességű hozzáférést biztosítva.

Irigylésre méltó a földrajzi helyzetünk, mert más országokban az apró falvas területekben nem olyan egyszerű ezt a technológiát alkalmazni, mint hazánkban. De ahol lehet ott alkalmazzák, és nem szabnak gátat a felhasználásra. Egyébként Ausztria Burgenland tartományában most kezdenék ezt a hálózatot kiépíttetni. Egy speciális webszerver-alkalmazást igénylő ausztriai ügyfelem kért erre megvalósíthatósági tanulmányt és árajánlatot, mert ebben a tartományban ez a technológia, de maga a nagysebességű Internet-hozzáférés is nagyon elmaradott. Megdöbbentő, de a fejlesztésekre, ami nem csak az infrastruktúra kiépítését, hanem más kapcsolódó tevékenységeket, eszközöket, stb. is tartalmaz, 2,5 millió eurót szánnak.

Terminal – Mit vár, mint cégvezető az IHM jövő heti szakmai egyeztetésétől?

Kalló Zoltán – Először is: beismerik, hogy túllőttek a célon, elkapkodott, és a hírekkel ellentétesen semmilyen szakmai egyeztetés nem volt az érintettekkel. Visszaállítják az eredeti rendet ezen a frekvencia tartományom, de szabályozva, ugyani amikor ez az egész elindult, még szabályozatlanul lógott a levegőben. Ahol pedig nincs szabály, ott káosz és anarchia alakul ki előbb-utóbb. Sokan, még a szolgáltatók szintjén sincsenek tisztában a jogokkal és kötelezettségekkel. Például nem mindenki tudja, hogy a HÍF bejelentés mellé miért kell HÍF engedély?! Ezen felül az ügyfelek jogai és kötelezettségei sem tisztázottak. Én úgy érzem, hogy akik eddig sem tisztességes módon szolgáltattak, azok maradtak csendben vagy húzták le a rolót ezen rendelet után.

Tehát szabályozást várok, ami megnyugtatná az ügyfeleket is, a szolgáltatók pedig jogbiztonságot érezhetnének. Aki tisztességes szándékkal van a piacon az ezeket, és a következő javaslataimat is elfogadja:
– eszközök megfelelő minősége
– megfelelő szakembergárda megléte
– megfelelő műszaki háttér megléte
– megfelelő sávszélesség megléte
Ezeken felül természetesen a WISPA által szervezett érdekvédelmi körök tagsága és egyéb önkéntes szervezkedések is elősegíthetik a tisztességes piaci magatartást. Mivel szerintem nincs, és nem is lesz olyan szolgáltató a piacon, aki az egész országot lefedné, ellenben vannak régiós szolgáltatók, az ő összefogásuk is elkelne. Ne egymást licitálják túl, mindenféle eszközökkel rontják egymás szolgáltatásait, hanem viselkedjenek úgy, mint egy gyöngyszem: a többivel együtt alkotva a kalárisban a megfelelő összképet.

Továbbá a szabályozások célja összességében a piac megtisztítását is jelenthetné, azaz a “kontárok” megakadnak a rostán. Sokak ezt sérelmezik, hogy majd a piaci verseny eldönti, de ez hosszadalmas, és a legkevésbé sem egyértelmű szabályozás. Éves szerződések és előnytelen lépések kötik egy-egy helyre az ügyfeleket, százezres tételeket elfizetni a nagy semmiért. Jómagam a tisztességes, megfelelő színvonalú piaci verseny híve vagyok, ehhez kellene, hogy megteremtsék a megfelelő feltételeket és körülményeket.

Végszóként fontosnak tartom preferálni a 2,4-es frekvenciát az alábbi három fő területre:
– adatkommunikáció (Internet, VoIP, stb.) ISP jelleggel
– VPN felhasználás (saját telephelyek és érdekeltségek)
– magánfelhasználás



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek