Connect with us

technokrata

Otthonról dolgozni, de hogyan? – Interjú a távmunka jelenlegi helyzetéről a NeGRAL vezetőivel

Dotkom

Otthonról dolgozni, de hogyan? – Interjú a távmunka jelenlegi helyzetéről a NeGRAL vezetőivel

A közigazgatás, de a versenyszféra számos munkaterülete is kihelyezhető otthoni számítógépes munkavégzésre. Ennek ellenére mégsem népszerű hazánkban e korszerű foglalkoztatási forma. Ezt igyekeztük felderíteni egy működő magyar távmunka-modellen keresztül a NeGRAL Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. segítségével.

A kormány az “Esélyt a jövőnek” című programjával ezer új távmunkahely létrehozását kezdeményezte tavaly, melyre egymilliárd forintot szánt. A távmunkahelyek létesítéséhez támogatást kérhettek jogi személyek (vállalkozások, nonprofit szervezetek, központi és önkormányzati költségvetési intézmények), jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, és egyéni vállalkozók. A létrehozandó munkahelyenként 500 ezer forint fordítható számítógép, számítástechnikai eszköz, szoftver beszerzésére, valamint az Internet-szolgáltatás igénybevételének támogatására. A másik 500 ezer forintból fél évig finanszírozható a távmunkába bevont személy bérköltsége, illetve annak járulékai, s ebből a tételből fedezhető a képzés-átképzés is. A preferált munkavállalói körbe a fogyatékkal élők, a megváltozott munkaképességűek, a romák, a 45 éven felüliek, a gyermeküket egyedül nevelők, a fogyatékkal élő vagy idős személyt ellátók, valamint a hátrányos helyzetű térségben élők tartoztak.

A NeGRAL Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. szinte kizárólag távmunka alkalmazásával foglalkoztatja munkatársait. 1999-es indulása óta több mint 2.000 informatikus és grafikus szakember csatlakozott a kezdeményezéséhez. A cég idáig semmilyen támogatást nem kapott az úttörő munkájához, jelenleg így is mintegy 20 távmunkást foglalkoztat. Ügyfelei között tudhatja többek között a Philipset, Axelerot valamint további mintegy 60 hazai illetve ausztriai kis, közép, valamint nagyvállalatot.

A távmunkáról, jelenlegi hazai és világi helyzetéről kérdezte a Terminal Forgács Tamást, a NeGRAL ügyvezető igazgatóját, valamint Seres György kommunikációs igazgatót.

Terminal – A távmunka jó, mégsem közkedvelt. Mi lehet a baj?

Forgács Tamás – A távmunkát sokan célnak tekintik. Azt gondolják, hogy a távmunkát célként kell, hogy támogassák, és akkor majd lesz valami. Ez téves felfogás. A távmunka egy munkavégzési forma. Ugyanolyan, mint az irodai munkavégzés. Ez utóbbi esetben az ember bemegy az irodába, majd elvégzi a munkafolyamatot. Azonban a munkáltató szempontjából lényegtelennek kell lennie, hogy milyen munkamódszerrel végzik a munkafolyamatot a dolgozói. A munkáltatónak kizárólagos érdeke, hogy a feladat a határidőre eredményesen – és munkamódszertől függetlenül ugyanolyan – hatékonyan el legyen végezve.

A probléma tehát nem ott van, hogy nincs aki „vállalná” a távmunkában való munkavégzést. A probléma ott van, hogy a munkaadók nem tudnak vele mit kezdeni. Egyre több helyről találkoznak a távmunka fogalmával, de nem tudják, hogy azt hogyan tudnák a „szolgálatukba állítani”. Nem tudják mihez kapcsolni, mivel eddig választás hiányában nem foglalkoztak a munkavégzési mód formájával…

Terminal – Mi kell ahhoz, hogy hazánkban is befutó legyen a távmunka?

Forgács Tamás – Ha végre sikerül odáig eljutni, hogy Magyarországon is közömbös lesz a munkáltató szempontjából, hogy milyen munkamódszerrel végzik el a feladatot a dolgozók, akkor onnantól kezdve szabad az út a távmunkának.

Terminal – Kiket érint leginkább a távmunka?

Forgács Tamás – Valóban vannak olyan csoportok, illetve néprétegek, akik számára kizárólag a távmunka vagy más atipikus foglalkoztatási módok egyike jelent megoldást, esélyt, lehetőséget arra, hogy dolgozzanak. Legfőképpen a mozgáskorlátozottak, valamint a vidéken élők esetében lehet ez előny, ahol alacsony a foglalkoztatottság.

Terminal – Mikor jutunk el arra a szintre, hogy a hátrányos helyzetűeket ebben a formában foglalkoztassák a munkaadók?

Forgács Tamás – Ha a távmunka el tudna terjedni, akkor a fent említett csoportok számára is lehetőséget fog nyújtani arra vonatkozóan, hogy elhelyezkedjenek. Ezt az állam is látja és támogatja. Viszont nem szabad elfelejteni azt, hogy a távmunka elterjedése egy több éves folyamat, amely már elindult. Azonban vannak és voltak olyan nehéz részei, amelyek korlátozzák az elterjedését.

Terminal – Ma Magyarországon egyelőre nem minden hátrányos helyzetű vagy kisebbségi munkavállaló rendelkezik a megfelelő háttértudással ahhoz, hogy távmunkában dolgozzék. Mi a megoldás?

Forgács Tamás – Első körben a szakképzett és magasan kvalifikált szakemberek tudnak távmunkában munkát végezni, mint mindenhol a világban, ugyanis az ő munkakörük az, ahol szellemi terméket hoznak létre. Megfelelő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy eredményorientáltan dolgozzanak. Nem időkorlátokkal, ugyanis egy bizonyos pozíció felett már általában nem azt mondja meg a munkáltató, hogy napi 8 órában 9-5-ig az irodában kell lenni, hanem hogy egy projektet el kell végezni.

Ha ezek a magasabban képzett szakemberek által a távmunka elterjed, és elfogadott lesz, akkor távmunka formájában alájuk is beszervezhető a többi munkavállalók. Ha a vállalatok a saját szemükkel látják, hogy ez működőképes, akkor már hajlandóak arra, hogy messze vidéken élőket, vagy akár GYES-en lévőket, vagy mozgáskorlátozottakat, vagy romákat alkalmazzanak, hogy elvégezzék a feladatot.

Ám egy munkáltató, főleg ma, Magyarországon nem így fogja kezdeni, mert egyáltalán nem biztos abban, hogy a munkafolyamatot ugyanúgy el tudja végezni a dolgozója.

Terminal – Mi a távmunka feladata? Mire hivatott?

Forgács Tamás – A távmunkának az egyik feladata elvileg az lenne, hogy az a réteg legyen foglalkoztatva, amely jelenleg nem tud dolgozni – ezáltal a munkanélküliség is csökkenhetne. Ehhez viszont azt kell biztosítani, hogy a távmunka elterjedhessen. A távmunka széles körben történő alkalmazása számos előnnyel jár: csökken a zsúfoltság az utakon, a tömegközlekedési eszközökön, környezetkímélő, költségcsökkentő és hatékonyságnövelő.

A távmunka egy atipikus munkavégzési forma, célja ugyanannak a feladatnak az elvégzése, amit az ember az irodában végez el. Léte ugyanolyan közömbös kell, hogy legyen a munkaadó szempontjából, mint maga az irodai munkavégzés. Emellett kényelmet ígér. Azt ígéri, hogy nem kell kimozdulni otthonról, és jó esetben még a munkaidő is kötetlenebb. Ezek a feltételek minden munkavállaló számára kedvezőnek tűnhetnek.

Terminal – Mi az egyik nagy problémája a távmunkának?

Forgács Tamás – A távmunkának nemzetközileg ismert problémája általában a mérhetőség, vagyis a kihelyezett munkát a munkáltató nem tudja ellenőrizni, azaz az illető dolgozik-e otthon vagy sem.

Csoportmunka esetében, például ha 4-5-en dolgoznak egy projekten, akkor a kommunikáció nélkülözhetetlen. Sajnos ez az adat-, illetve információcsere nem igazán megoldott, mert attól, hogy valaki hozzáfér az Internethez, még nem fog tudni úgymond csapatban dolgozni. Hiszen kell egy olyan eszköz, amin keresztül meg tudja osztani az információt, adatot tud cserélni. Kell egy szoftverrendszer vagy vállalatirányítási rendszer, amely alkalmas arra, hogy ezeket a folyamatokat informatikailag támogassa. Lehetővé tegye, hogy a dolgozó otthonról ugyanolyan hatékonyan tudjon dolgozni, mint a cég irodájában ülő alkalmazott.

Terminal – Ezen a problémán a NeGRAL már túl van…

Forgács Tamás – Az 1998-ban alakult NeGRAL Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. szinte kizárólag távmunka alkalmazásával foglalkoztatja munkatársait. Egy 20 négyzetméteres irodánk van 15-20 emberre, így ezt máshogy nem is lehetne megoldani. 1999-es indulásunk óta több mint 2.000 informatikus és grafikus szakember csatlakozott a kezdeményezéséhez.

Elejétől kezdve a gyakorlati oldalát néztük a távmunkának, azaz egy informatikusnak mi a feladata a munkában. Le kell programoznia valamit, azt megfelelő szakszerű koordinálás – napi ellenőrzési pontokkal – mellett számunkra mindegy, hogy hol és mikor csinálja. A lényeg, hogy a feladatot elvégezze.

Terminal – Milyen módszertannal dolgozik a NeGRAL?

Forgács Tamás – A NeGRAL immár 4 éves gyakorlati tapasztalatára építve új szolgáltatásként tanácsadás keretében segíti a vállalatok üzleti folyamatainak alkalmassá tételét a távmunkára. A távmunkáról szóló, 1999 óta szerzett gyakorlati tapasztalatait összegyűjtve elkészítette az Alkalmazott Távmunka Módszertant (ATM), mely részletesen vizsgálja a távmunka gyakorlati megvalósításának feltételeit. Az ATM segítségével lehetővé válik a távmunka gyakorlati elterjesztése is. A legnagyobb problémát általában ugyanis nem a pénz és a számítógép, hanem a távmunka-modell bevezetéséhez szükséges know-how hiánya jelenti.

A NeGRAL szerint a cél tehát az, hogy a távmunka a munkaadó és a munka szempontjából közömbös legyen. Arra kell koncentrálni, hogy a cégben meglevő munkafolyamatok elvégzése ugyanolyan hatékony maradjon, mint a hagyományos munkavégzés esetén. Ha ugyanis garantálható a távmunka eszköztárával, hogy a munkafolyamatok hatékonysága nem csökken, onnantól a munkaadó szempontjából irrelevánssá válik, hogy melyik munkavégzési formát alkalmazza. Az Alkalmazott Távmunka Módszertan (ATM) ezeket a megoldásokat tartalmazza.

Seres György – Fontos kérdés az is, hogy vajon a távmunkásoknak megmaradnak-e az üzleti kapcsolatai. Vannak kollégák, akinek az arcukat nem ismerjük, de a munkájukat igen. Kérdés, hogy ez kielégítő-e?

Terminal – 2006-ra 5%-os, 2010-re 10%-os távmunka elterjedtséget szeretne elérni a kormány. Ez a jelenlegi körülbelül 1%-oshoz mérten tényleg nagy előrelépést jelentene…

Seres György – Az “Esélyt a jövőnek” pályázat keretében 1 milliárd forint került kiosztásra a kis-, közép- és mikrovállalkozásoknak Azonban az állam meg tudja-e mérni, hogy mennyit ér ez a befektetés? Saját tapasztalat, hogy a távmunka nehezen mérhető. Nem tudjuk elképzelni sem, hogy fogják leellenőrizni. Mert benne van a kiírásban, hogy az ellenőrzés jogát a kiíró fenntartja magának, tehát lemehet és ellenőrizheti vidéken. De hogyan?

Félő azonban, hogy ettől a távmunka még nem fog elterjedni. Nemrég jött létre a Távmunka-műhely, amely azonban nem szól másról, minthogy létrehoztak egy munkahelyet tele számítógéppel és Internet-hozzáféréssel. A dolgozóknak viszont ugyanúgy be kell járniuk.

Tény, hogy nem minden foglalkoztatási ágban lehet távmunkát alkalmazni.

Terminal – Az USA-ban a távmunkahelyek számottevő részét úgy szervezik, hogy 3-4 napi otthoni, illetve 1 napi közösségi munkavégzést igényeljen. Van konkrét távmunka?

Forgács Tamás – Amerikában létezik távmunka, de kizárólag egyszemélyes dolgokat valósítanak meg ebben a formában, például a fordítást. Valójában nincs elterjedve. Elméleti szinten, az elterjedés lehetőségéről szólnak tanulmányok, de ez édes kevés. Németországban vannak tanácsadó cégek, amelyek pályázatokból élnek, de gyakorlati terület ott sincs.

Seres György – Sajnos nincsenek mintaprojektek – ez kormányzati feladat lenne. Hollandiában létesült egy tájékoztatási központ a Pf.: 51, amely információt ad bármiről. Itt mozgáskorlátozottakat, nőket alkalmaznak részmunkaidőben. Az adatbázisokat viszont távmunkában töltik fel. Ez egy komoly kormányzati döntés illetve befektetés volt, s nem egy kormányzati ciklus alatt valósult meg.

Terminal – Milyen módszerei vannak a NeGRAL-nak arra vonatkozóan, hogy ne ember utazzon, hanem a munka?

Forgács Tamás – Ha egy vállalat megbízza a NeGRAL-t, és megkapunk egy projektet, akkor garanciát, terméktámogatást vállalunk rá, majd kiválasztjuk azokat a szakembereket az adatbázisunkból, akik alkalmasak a munka elvégzésére távmunka formájában, és a feladatot elvégezzük. Ezáltal gazdaságosabb a megvalósítás. De hozzáteszem, ezt csak távmunkában lehet megvalósítani.

A másik lehetőség a NAS rendszer használata, mely során kihelyezhetőek az adott cég távmunkásai megfelelő koordináció mellett. Az informatika területén azonnal rendelkezésre tudjuk bocsátani, más területeken szükség van arra, hogy felmérjük a vállalkozást.

Terminal – Van-e valamelyik minisztériummal kapcsolat?

Forgács Tamás – Nem mondom azt, hogy napi kapcsolatban állunk az IHM-mel, de rendszeresen végzünk egyeztetéseket. S kialakuló kapcsolatunk van a Foglalkoztatásügyi Minisztériummal is. Érezni a szándékot a kormányzati szektorból.

Terminal – A távmunka révén érvényesülnek-e a hátrányok egy munkavállalónál?

Seres György – Saját tapasztalataink azt mutatják, hogy nem. Ugyanis nem tudjuk, hogy a munkavállalóink a kisebbséghez taroznak-e, anyák, vagy mozgáskorlátozottak, e tekintetben csupán a születési évüket szoktuk megkérdezni. A tudás a lényeg, teljesen mindegy, hogy ki végzi a munkát. A piacot abszolút nem érdekli, hogy roma vagy GYES-en lévő anya végezte-e el a feladatot. Csak az, hogy a munka el legyen végezve.

Terminal – Hozhat-e változást a jelenlegi felállásban az EU-hoz való csatlakozásunk?

Seres György – Mindenképpen pozitív irányba terelheti a piacot. Egyrészt megnyílik egy hatalmas „piac” a távmunkásoknak, hiszen el lehet kezdeni bedolgozni, mondjuk Írországba. Másrészt ugyanúgy hatással lesz ránk majd a különböző munkaügyi ajánlások, amelyek az Unióban születnek. Én egyébként ezt tartom a csatlakozás egyik nagy előnyének, hogy különböző feladatok megoldásához, legyen szó akár a távmunkásokról, egy egész európai humánerőforrás áll majd rendelkezésre. Így várhatóan sokkal jobb megoldások születnek majd. Az uniós csatlakozástól az is várható, hogy a távmunka kultúrája elterjedésnek indul. Meg kell nézni a mostani tagországok adatait, van hová fejlődni. És ez nagyon ígéretes információ a távmunkásoknak is és a piac egyéb szereplőinek.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek