Connect with us

technokrata

Interjú Horváth Ákossal, a Microsoft Magyarország Windows-termék menedzserével a vállalat illegális

Dotkom

Interjú Horváth Ákossal, a Microsoft Magyarország Windows-termék menedzserével a vállalat illegális

A Windows és Office XP termékaktiválásának bevezetéséről, a corporate kulcsokról, a sikertelen telepítési kísérletek megoldásairól, valamint a Microsoft egyéb, az illegális szoftverhasználattal szemben tett lépéseiről Horváth Ákost, a Microsoft Magyarország Windows-termék menedzserét Giczy Gergő, a Terminal.hu főszerkesztője kérdezte.

A termékaktiválás tavalyi, és az SP1 és a Windows Update nemrég bevezetett ellenőrzési eljárásainak kudarcba fulladása új, minden eddiginél hatékonyabb antikalóz-rendszer kifejlesztésére kényszerítheti a Microsoftot. A vállalat illegális szoftverhasználat elleni lépéseiről Horváth Ákost, a Microsoft Magyarország Windows-termék menedzserét kérdeztem.

Terminal – A Windows és Office XP termékaktiválásának tavalyi bevezetése hány százalékos és milyen irányú változást hozott e termékek értékesített és ˝ellopott˝ számát illetően hazánkban és külföldön? Ez mennyire felel meg a Microsoft várakozásainak?

– A Microsoftot sokat érte a vád, hogy ha akarná, technikai eszközökkel korlátozhatná a szellemi tulajdonát képező szoftverek illegális felhasználását, de ezt mégsem teszi. A Microsoft az Office XP elnevezésű irodai szoftvercsomagban alkalmazta első ízben a Microsoft Product Activation elnevezésű másolásvédelmi eljárást. A kiskereskedelmi fogalomban megvásárolható dobozos, és a hardverrel együtt megvásárolható előre telepített Microsoft Office XP után pedig a Visio 2002 rajz- és ábrakészítő szoftver, valamint a Windows XP operációs rendszerek esetében is bevezette a termékaktiválást.

A technológia célja az illegális szoftverhasználat korlátozása és visszaszorítása, elsősorban az alkalmi másolás területén. Alkalmi másolásnak azt nevezzük, amikor a felhasználók a végfelhasználói licencszerződés feltételeit sértve egymás között terjesztenek szoftvereket. Az alkalmi másolás elkövetői gyakran csupán a szellemi tulajdon felhasználására vonatkozó ismeretek hiányában, jóhiszeműen sértik meg a törvényt. Elsősorban ezen problémák megelőzésére került kifejlesztésre a Microsoft termékaktiválás, de egyúttal természetesen az illegális másolatokkal üzletszerűen üzérkedők dolgát is megnehezíti.

Az alkalmi másolás napjainkban sajnos igen általánosan elterjedt, és egyes szakmai csoportok szerint a kalózkodás által okozott gazdasági károk 50 százalékáért felelős. Jan Mühlfeit, a Microsoft kelet-európai térségi igazgatójának legutóbbi, a Figyelőnek adott nyilatkozatában hazánkban 48%-os kalózrátáról számolt be, amely jelentősen elmarad az 36%-os Európai Uniós átlagtól.

Terminal – Úgy tudjuk, hogy a Microsofttól ˝kikerült˝ néhány úgynevezett corporate kulcs, amellyel lehetővé válik e termékek offline aktiválása – pontosan hány darab ilyen kulcs létezik, és ebből mennyi került nyilvánosságra? Mi a helyzet az úgynevezett keygen programokkal?

– Itt két külön dologról van szó:
A keygen programok a fent említett termékaktiválási rendszer feltörésére születtek. A Weben találni számos olyan törést is, melyek az XP termékek egy korábbi béta verziójának törései. Meg kell hagyni, ezek nem túl nagy dolgok, mivel ezek a tesztverziók még nem tartalmazzák a termékaktiválást. De természetesen, mint ahogy szinte semmilyen technológia sem, így a termékaktiválási technológia sem feltörhetetlen, de elsődlegesen nem is arra készült, hogy a rosszhiszemű elkövetőkkel vívjon csatát, hanem, hogy a tisztességes felhasználókat segítse a jogszerű szoftverhasználatban.

A mennyiségi licenc kulcs a mennyiségi licenc konstrukcióban vásárolt vállalati licencekhez tartozik, ahol a nagyszámú telepítés megkönnyítése végett az aktiválás helyett azzal igyekszik a Microsoft biztosítani a legális szoftverfelhasználást, hogy egy adott vállalat telepítőkészletéhez mennyiségi licenckulcsot biztosít. Ezek a kulcsok a termékaktiválással védett szoftverek kijátszására nem alkalmasak. Kikerülésükért pedig az a vállalat a felelős, amelynek nevére szól a licenc.

Terminal – A Windows XP SP1 telepítője nem fut le a ˝feketelistára˝ tett corporate kulcsokkal – pontosan hány darab ilyen kulcsot érint az intézkedés? Várható-e az Office XP esetében is hasonló eljárás bevezetése? Használható marad-e a termék egy sikertelen kísérlet után?

– Két kulcsról van jelen pillanatban tudomásunk. Az Office XP-ben van másolásvédelmi eljárás és természetesen a Microsoft az irodai szoftvercsomagjával kapcsolatos visszajelzéseket, információkat is elemzi. Az illegális termék használható marad a sikertelen SP1 telepítés után is, és a Microsoft hangsúlyozza, semmilyen személyes információ nem kerül a szoftvergyártóhoz. A termékaktivációs technológia csak a kalózkodás elleni funkciók ellátásához szükséges információkat detektálja. Ezek egyike sem tartalmaz személyes azonosításra alkalmas információt.

Terminal – Egy későbbi intézkedés folytán a Windows Update felhasználási feltételei is megváltoztak, külön kitérve a feketelistás kulcsok bojkottálására, sőt az SP1 offline verziójával szemben itt online frissíthető a kulcs-feketelista – várható-e ennek bővülése, illetve folyamatos karbantartása?

– A Microsoft folyamatosan elemzi a hozzá beérkező információkat, s természetesen mihelyt újabb kulcsról szerez tudomást, bővülhet a lista. A Microsoft eltökélt a tekintetben, hogy megvédje fogyasztóit, felhasználóit egyúttal saját szellemi tulajdonát is. Ez nemcsak a Microsoft és legális felhasználóinak érdeke, hanem az egész IT-iparágé. A digitális gazdaság növekedésének alapvető feltétele a szellemi tulajdon védelme.

Terminal – Az engedélyezés-alapú (minden engedélyezett, kivéve, ami tiltott) helyett miért nem a tiltás-alapú (minden tiltott, kivéve, ami engedélyezett) hozzáférést alkalmazza a Microsoft, amellyel jóval közelebb kerülne a célhoz, hiszen a feketelistához hasonlóan ˝fehérlistát˝ is meg lehetne határozni, amely csak a megvásárolt és/vagy legális(nak tekintett), már aktivált kulcsokat tartalmazná – és csak ilyet találva engedélyezné a frissítést?

– Amint azt említettem, a termékaktiválási technológia csak a kalózkodás elleni funkciók ellátásához szükséges információkat detektálja. Ezek egyike sem tartalmaz személyes azonosításra alkalmas információt. A termékaktiválási technológia csak a hardver környezetet azonosítja, nem készül semmilyen adatbázis az aktivált több tízmillió szoftverről, így ez sem megoldható.

Terminal – Igaz-e az a hír, hogy a Microsoftnál már fejlesztik a Windows Product Activation második generációját (WPA2), amely meg tud majd különböztetni minden egyes PC-t és minden egyes eladott Windows példányt – mindezt működőképes és hatékony vállalati licencelési audit rendszerrel, hogy a rendszergazdák továbbra is frissíthessenek nagy mennyiségű számítógépet egyszerre. Ha igaz, mit lehet tudni ennek részleteiről és a bevezetés várható időpontjáról?

– Természetesen a jelen másolásvédelmi technológia sem örökéletű. Minden technológia feltörhetővé válik egy idő után. A Microsoft a visszajelzések elemzése után fejleszti másolásvédelmi technológiáját. Amennyiben a felhasználókat érintő változások következnének be a másolásvédelmi technológia kapcsán, a Microsoft – mint mindig – értesíteni fogja erről a felhasználókat, partnereit, és a közvéleményt.

Terminal – A Windows és az Office következő generációja várhatóan milyen antikalóz-technológiát alkalmaz majd?

– Erről nincsenek konkrétumok jelen pillanatban.

Terminal – Globálisan megéri-e a Microsoftnak az antikalóz-intézkedések kidolgozása és alkalmazása, vagy pusztán ˝elvi˝ kérdés az ügy?

– A szellemi tulajdon védelme macska-egér harc azok között, akik szeretnék megvédeni szellemi tulajdonukat, és akik el akarják lopni azt. Jó ideje hangoztatjuk, hogy egyetlen titkosítási, másolásvédelmi technológia sem feltörhetetlen. A termékaktiválás nem egy aranykulcs, amellyel meg lehet akadályozni a szoftverkalózkodást. A Microsoft azonban hiszi, hogy az ún. alkalmi másolással kapcsolatos kihívás jelentős volt és még inkább az lesz a technológia továbbfejlesztésével.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek