Connect with us

technokrata

Felmérés: a hazai vállalati kör és az Internet helyzete

Dotkom

Felmérés: a hazai vállalati kör és az Internet helyzete

A GKI-Webigen a Sunnal karöltve ezúttal a magyarországi általános vállalati kör Internet-használati szokásait vizsgálta.

Az Internet-ellátottság jellegzetes tendenciái élesen kirajzolódnak. A vállalatok alkalmazottak számával jellemzett nagysága szoros összefüggésben áll az Internet-kapcsolat meglétével: míg a nagyvállalatok (300 fő felett) esetében szinte minden cég rendelkezik már Internet-hozzáféréssel (97%-os ellátottság), addig a másik véglet az 5-9 fős mikrovállalkozások, 71%-os penetrációs aránnyal. A kis- és középvállalkozások között a világhálós kapcsolatok aránya az alkalmazottak számával párhuzamosan nő (73-85% között).

A várakozások változatlanul a mikro- és kisvállalkozások erőteljes felzárkózását jelzik a hozzáférési arány tekintetében, a válaszolók 10-20%-a tartja valószínűnek a kategóriában, hogy szintén előfizet a szolgáltatásra. Összességében az Internet-ellátottság a következő időszakban még megőrzi a méretbeli meghatározottságot, a teljes kiegyenlítődés még várat magára, a meglévő különbségek mérséklődnek csak.

Jól körülhatárolható a gazdasági ágazatok közül az a három csoport, melyek hasonló arányokat tudnak felmutatni a hálózati kapcsolódások tekintetében:

1. Az Internet-kapcsolatok aránya az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, az oktatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazatokban a legmagasabb, 80% és 90% közötti.

2. A világhálós csatlakozások aránya az átlagos érték körüli (60%-75%) a feldolgozóiparban, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás iparágakban, az építőiparban, a szállítás, raktározás, posta és az egészségügy, szociális ellátás tevékenységekkel foglalkozó cégek körében.

3. Az átlagtól leszakadó ágazatok a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a bányászat és a vendéglátás, az ilyen profilú cégek Internet-penetrációs rátája 43-46%.

A jövőre kitekintve a csatlakozási pontok arányának legdinamikusabb növekedése a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a vendéglátás, valamint az egészségügy, szociális ellátás területén várható a visszaérkezett válaszok alapján.

A közép- és nagyvállalatok 4%-ának van írott internetes stratégiája, s 18% tervezi, hogy megfogalmazza és írásba foglalja internetes stratégiáját. Ennek felügyeletéért, végrehajtásáért leggyakrabban az informatikai szakterület felelős, külön Internet csoportot vagy osztályt csak az írott Internet stratégiával rendelkező vállalkozások 4%-ánál alakítottak ki.

Az Internettel kapcsolatos „tudatosságot” szintén jelzi, hogy a vállalkozások alig 5%-a foglalkozott már komolyan az elektronikus kereskedelem lehetőségeivel, vagyis készített e témában tanulmányt, költség-haszon elemzést, esetleg piacbecslést. Ugyanakkor a kilátások kedvezőek, a cégek 20%-a tervezi, hogy a közeljövőben tájékozódik az elektronikus kereskedelem lehetőségeiről.

A vezető beosztású alkalmazottak számára az Internet még mindig sok esetben „fekete doboz”, ami az Internet és főként az internetes üzleti alkalmazások elterjedését hátráltatja. Összességében a vállalatok első embereinek a válaszoló cégek 47%-ánál lenne szüksége további ismeretek megszerzésére az Internettel kapcsolatban, és mint a kapott válaszokból kitűnik, nagyon magas az arány a nagyobb cégek esetében (a cégek 65%-a).

Feletteseiknél kedvezőbb képet kapunk a beosztott diplomás alkalmazottak szükséges számítástechnikai képzéseiről, kisebb arányban (35%) lenne fontos az Internet működésének, használatának megismertetése számukra.

Átlagosan a képzési költségeik 7%-át fordították a cégek informatikai képzésre 2001-ben és az arány 2002-ben 9%-ra emelkedik. Jellemzően a mikro- és kisvállalkozásoknál képvisel nagyobb hányadot az ilyen témájú képzés az összes oktatási keretből (11-21%), a nagyvállalatoknál a teljes büdzséből csak 6% körüli szeletet hasít ki. 2002-ben arányaiban kismértékben mindenki többet szándékozik költeni hasonló célokra.

A legalapvetőbb és legelterjedtebb eljárás, a vírusellenőrzés a cégek 70%-ában rendszeres. Biztonsági másolatok készítésével azonban már csak a vállalkozások 52%-a védi informatikai rendszerét, adatait. A cégek 16%-a működtet tűzfal programot az Internetes behatolások elleni védelem érdekében, ami a honlappal rendelkezők alig több mint harmada. A titkosítás a cégek 10%-ában rendszeresen alkalmazott biztonsági megoldás. A vállalatméret szerepe itt is meghatározó.

A vállalkozások 2002-re az informatikai kiadások dinamikus növelését tervezik.

Az Internethez kapcsolódóan a vállalkozások 8%-a rendelkezik írott biztonsági szabályokkal, s a cégek negyede tervezi biztonsági szabályok lefektetését a közeljövőben. E területen egyértelmű a méret szerepe: minél nagyobb egy vállalkozás, annál valószínűbb, hogy szabályozza az Internettel kapcsolatos biztonsági kérdéseket.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Technokrata a Face-en

Tesztek