Connect with us

technokrata

IVSZ: Digitalizáció nélkül nincs versenyképes oktatás

ivsz

Digitális oktatás

IVSZ: Digitalizáció nélkül nincs versenyképes oktatás

IVSZ: Digitalizáció nélkül nincs versenyképes oktatás

Versenyképes oktatás nélkül nincs versenyképes gazdaság

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért üdvözli, hogy a NAT a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez a digitális tanulási környezet és a digitális kompetenciák fejlesztésére. Annak érdekében, hogy a digitális pedagógiai módszerek, tartalmak és megoldások a mindennapok gyakorlatában is széles körben elterjedjenek, az IVSZ sürgeti a kormány által már 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégiában (DOS), a Digitális Munkaerő Programban (DMP) és a digitális kompetencia keretrendszerről (DigKomp) szóló kormányhatározatban foglaltak következetes végrehajtását.

Az IVSZ a digitális gazdaság szereplőinek szakmai szervezeteként a dokumentum pozitívumának tartja, hogy az egyes tantárgyak nevelési-oktatási céljai közé bekerült a digitális kompetencia és a digitális tartalmak közötti eligazodás képességének fejlesztése. A NAT – túllépve a korábbi informatika tantárgyon – a tanulási környezet kialakításánál minden tantárgy esetében ösztönzi, hogy a tanulók használhassanak iskolai vagy saját digitális eszközt és legyen elérhető az internet.

A digitális kultúra tantárgy bevezetése jelentős koncepcionális fejlődés a leszűkítő tartalmú „informatikával” szemben, hiszen már megnevezésében is utal a digitális kompetencia összetettségére és az eszközhasználaton messze túlmutató dimenzióira. Egyetértünk, hogy a digitalizáció a szimbólumokon, sajátos jel- és nyelvrendszeren, valamint a valós világ leképezésén keresztül valóban kulturális mélységet is kap.

A NAT-ban megfogalmazott ambiciózus digitális kompetenciafejlesztési célkitűzések tényleges megvalósulásának ugyanakkor csak szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele a NAT-ban történt kellő mélységű nevesítés. (A „digitális” kifejezés 261 alkalommal fordul elő a szövegben, szemben az előző NAT 17 említésével.)

Önmagában a legtökéletesebb nemzeti alaptanterv sem képes biztosítani egyes készségek megfelelő fejlesztését, de fontos, hogy a legmagasabb szintű tartalmi szabályzó eszköz milyen célokat jelöl ki a digitális kompetencia-fejlesztés számára. A feladat nagyságát jól mutatja az OECD PISA felmérésének egyik eredménye, amely szerint az OECD tagállamok 15 éves diákjai közül 10-ből csak egyetlen tanuló volt képes megkülönböztetni a tényt a véleménytől.

Az IVSZ örömmel azonosította a NAT törekvései között a digitális kompetenciák fejlesztésének és a digitális tanulási környezet kialakításának szándékát, és minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a magyar köznevelési, szakképzési, felsőoktatási és felnőttképzési rendszer digitális átalakítását.

Ebben a szellemben készült az IVSZ által 2015-ben megfogalmazott Digitális Oktatási Kiáltvány is, amelynek célkitűzései Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában (DOS) kormányzati célként is megfogalmazódtak. Ennek köszönhetően mára a legtöbb feladat-ellátási helyen sor került a sávszélesség bővítésére és a megfelelő WiFi-hozzáférés kiépítésére. A következő években a sávszélesség-igény további bővülésével feltehetően e téren is szükség lesz a DOS célkitűzéseinek felülvizsgálatára, ahogy a DOS számos további intézkedésének következetes megvalósítása sem tűr halasztást.

A DOS-ban foglaltakkal összhangban javasoljuk többek között

  • a tartalmi szabályozás átalakítását (értelmezésünkben e folyamat első lépésének tekinthető az új NAT);
  • a köznevelési intézmények NAT-ban előírt digitális kompetenciafejlesztéshez szükséges eszköz-ellátottságának biztosításához, karbantartásához és, rendszeres cseréjéhez szükséges források biztosítását;
  • a digitális kultúra tantárgy tanításához és az egyéb tantárgyakba ágyazott digitális kompetenciafejlesztéshez szükséges továbbképzések biztosítását a pedagógusok számára;
  • a tanárképzés átalakítását, kiemelt hangsúlyt helyezve mind a digitális kompetenciákra, mind a digitális pedagógiai módszerek elsajátítására;
  • a pedagógus életpálya rendszerbe a digitális pedagógiai megoldások alkalmazásának kötelező elvárásként történő beépítését;
  • a kimeneti követelmények között (például az érettségiben) a digitális kompetencia mérhető meglétére vonatkozó elvárás rögzítését (ebben a tavaly elfogadott DigKomp Kormányhatározat nagy lépést jelent, hiszen megfogalmazza egy egységesen meghatározott és elismerhető digitális kompetencia keretrendszer alapjait.)
  • a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában rögzített további feladatok maradéktalan végrehajtását.

További Digitális oktatás

Népszerű

Technokrata a Facebookon

Kütyük

Hirdetés

Dotkom

Műszaki Magazin