Connect with us

technokrata

Vállalkozásokat támadnak e-mailekben a koronavírust használva csalinak

Adatvédelem

Vállalkozásokat támadnak e-mailekben a koronavírust használva csalinak

Vállalkozásokat támadnak e-mailekben a koronavírust használva csalinak

A szállítás a COVID-19 miatt törölve

A koronavírus-járvány világszerte hatással van a vállalatok életére, és különösen nagy nyomást helyez a nemzetközi kereskedelmet folytató üzletágakra.

Ezt természetesen a kiberbűnözök is tudják, és, ahogy a Kaspersky kutatói felfedezték, az elmúlt hetekben már aktívan használták is a témát a rosszindulatú programok – például hátsó kapuk és kémprogramok – terjesztéséhez.

Az adathalászok már régóta használják az üzleti logisztikai témájú – rendelésekkel és foglalásokkal kapcsolatos – hamis e-maileket a szervezetek megtámadásához és a rosszindulatú programok e-mail csatolmányban való terjesztéséhez. Minél inkább valósághűek ezek az e-mailek és minél pontosabb információkat tartalmaznak, annál inkább alkalmasak az áldozatok megtévesztésére; és most, hogy a hírekben minden a koronavírus-járványról szól, az átverések is egyre meggyőzőbbek. Tavaly ősszel a Kaspersky kutatói közzétettek egy kutatást a RevengeHotels kampányról, amelynek keretében a kiberbűnözők célzott e-maileket küldtek ki különféle megbízható szervezetek és valós személyek „nevében” tett foglalásokról, és ezek a hamis e-mailek megfertőzték a szállodák számítógépeit, ahonnan aztán el tudták lopni a vendégek hitelkártya-adatait.

Az adathalászat ezen fajtája különösen nagy veszélyt jelent az áruértékesítést végző szervezetek dolgozói számára, ők ugyanis gyakran kapnak szállítási kéréseket és különféle megrendeléseket. Még a nagyon gondos és figyelmes alkalmazottaknak is nehéz megállapítaniuk, hogy egy e-mail valódi-e vagy sem, ezért aztán az átverések száma folyamatosan nő.

Ez az elhalasztott szállításról tájékoztató e-mail valójában a rojan-Spy.Win32.Noon.gen kémprogramot tartalmazza

A legújabb eseteknél a kiberbűnözők a világjárvány okozta szállítási problémákra hivatkoztak, például arra, hogy a kínai beszállító nem tudja időben legyártani a termékeket, de volt olyan eset is, amikor azt akarták ellenőrizni, hogy az áldozat időben tudja-e teljesíteni a vállalt megrendelést. Egyes esetekben a kiberbűnözők sürgős megrendeléseket említenek, és ezzel nyomást gyakorolnak az áldozatokra.

Az ilyen e-mailek fő célja az, hogy rávegyék az áldozatot a rosszindulatú programot tartalmazó csatolmány megnyitására, és végső soron az eszköz megfertőzésére, hogy aztán a kiberbűnözők távolról átvehessék az irányítást a szervezet rendszere felett, vagy hozzáférjenek ahhoz. A kiberbűnözők úgy próbálják meg ezt elérni, hogy az áldozatokat a csatolmányban látszólag megtalálható szállítási, fizetési vagy rendelési adatok ellenőrzésére kérik.

„Az ilyen adathalász módszerek nem annyira elterjedtek, mint a hagyományosak, amilyeneket általában látunk. Ezek inkább egy meghatározott szervezetcsoportra koncentrálnak, és elég gyakran célzottak is. Az ilyen típusú fenyegetésre a legjobb ellenszer egy jó biztonsági megoldás, amely képes a csatolmányokban elrejtett különféle fenyegetések észlelésére, és amely rendelkezik egy olyan adatbázissal, amelyik katalogizálni tudja az ilyen jellegű átveréseket. A másik tanácsom az, hogy mindenki maradjon nyugodt és figyeljen oda a részletekre, bár a külső körülményektől függetlenül egyébként is mindig így kellene tennünk”

– mondta Tatjana Serbakova, a Kaspersky vezető webtartalom-elemzője.

A szervezeteket célzó különféle adathalász átverésekről a Kaspersky napi blogjában található bővebb információ.

Íme néhány tipp, hogyan ismerheti fel a levélszemetet és az adathalász e-maileket, hogy vállalkozása ne essen áldozatul ezeknek:

  • Gondosan vizsgálja meg a fájlok kiterjesztését. Ha futtatható fájlról van szó, akkor nagy valószínűséggel nem biztonságos a megnyitása.
  • Ellenőrizze, hogy a vállalat, akitől e-mailt kapott, tényleg létezik-e, és keressen rá az interneten vagy a közösségi médiában. Ha nem talál bizonyítékot a létezésére, gondolja át, hogy együtt kell-e működnie egy ilyen vállalattal.
  • Ellenőrizze, hogy az automatikus aláírásban és az „Elküldött” mezőben szereplő adatok azonosak-e. Ha különbözőek, akkor valószínű, hogy a levelet egy levélszemét-küldő küldte.
  • Ne feledje, hogy a kiberbűnözők hamis dokumentumokat hozhatnak létre annak a vállalatnak az adatait felhasználva, amelyiknek kiadják magukat. Ha a hivatalos e-mailben szereplő adatok megegyeznek a szervezet hivatalos forrásain megtalálható adatokkal, de Önnek még mindig kétségei vannak a biztonságosságukat illetően, lépjen kapcsolatba a vállalattal, és ellenőrizze, hogy valóban ők küldték-e a levelet.

A Kaspersky továbbá az alábbi kiberbiztonsági gyakorlatok alkalmazását javasolja a szervezeteknek:

  • Tartsanak kiberbiztonság-tudatossági tréninget a dolgozóknak, és tanítsák meg nekik, miként ismerhetik fel az adathalász e-maileket, hogy ne nyissanak meg ismeretlen vagy gyanús címekről érkező csatolmányokat, vagy ne kattintsanak ilyen címekről küldött linkekre. A készségek megerősítése érdekében rendszeresen hajtsanak végre szimulált kiberbiztonsági támadásokat.
  • Használjanak speciális kiberbiztonsági megoldásokat, például a Kaspersky Total Security for Business megoldását, amely az e-mailes fenyegetés elleni védelem mellett webes fenyegetés elleni védelmet, viselkedésészlelést és exploit-megelőzési funkciókat is tartalmaz.
  • Gondoskodjanak a biztonsági megoldás és a vállalatnál használt minden egyéb szoftver rendszeres frissítéséről.

További Adatvédelem

Népszerű

Technokrata a Facebookon

Kütyük

Hirdetés

Dotkom

Műszaki Magazin