Connect with us

technokrata

A digitális átalakulás egyáltalán nem csak és kizárólagosan az IT szektor feladata

switzerland-digitalization-report-six-swisscom-epfl-1440x564_c

E-gazdaság

A digitális átalakulás egyáltalán nem csak és kizárólagosan az IT szektor feladata

A digitális átalakulás egyáltalán nem csak és kizárólagosan az IT szektor feladata

Mindenki beszél róla, tudjuk hogy kellene, mégsem nagyon történik előrelépés.

A fenti mondat elég sok mindenre vonatkozhatna, most épp a digitális transzformációra igaz. A DXC Technology egy éves évfordulóján beszélt arról, hogy leáldozóban a klasszikus outsourcing, mert a hozzáadott értékkel bíró digitális átalakulás felé kell inkább fordulni.

 

Egy statisztikai adat szerint a magyar cégvezetők 91 százaléka úgy gondolja, hogy a digitális transzformáció nélkül a cég nagy eséllyel elbukik. Ennek ellenére csak a cégek 54 százaléka rendelkezik digitális stratégiával, 23 százalékuk pedig nem is tervez ilyet létrehozni.

Tóth Mária, a DXC Technology szoftverfejlesztési igazgatója szerint a cégvezetők azért vannak tévedésben a digitális átalakulással kapcsolatban, mert azt gondolják az az IT dolga – holott ennél egy jóval összetettebb, a vállalati kultúrát érintő átalakításról van szó.

A DXC filozófiája szerint a digitális transzformáció alapja valóban a technológia (pl. AI, cloud), ennek adottnak kell lennie, hogy elindulhasson a folyamat, de innentől kezdve számos terület feladatot kap a digitális átalakulásban. Hiszen kell hozzá módszertan, hogy miként építjük be a folyamatokba, együttműködés a kollégák részéről, akik ezután nem projekteken, hanem termékeken dolgoznak szoros kooperációban. A szakértelem szempontjából kinyílik a spektrum és mindenki mindenben szerepet kap.

„Dobjuk el a badge-t, egy csapat egy adott ideig egy termékért dolgozik, attól függetlenül, hogy szállító vagy megrendelő oldalról jött”

– mondta Tóth Mária. Csakis így lehet agilisan, gyorsan és hatékonyan dolgozni a jövőben.

A DXC erre már alkotott mintaértékű terméket: a Magyar Telekom terméke a Flip, az első ötlettől számítva 8 hónap alatt készen volt.

„Amikor az erre a feladatra delegált kollégákat gyakorlatilag kivettük a napi rutinból mind az ügyfél, mind beszállítói oldalon, és azt mondtuk nekik, hogy innentől egy új terméken fognak dolgozni, csillogó szemmel és lelkesedéssel vágtak bele az új munkába – mert a jövő munkahelyén ilyen kihívásokat, változatosságot kell tudni nyújtani a munkavállalóknak”

– mondta a DXC szoftverfejlesztési igazgatója.

Egy egyetem, egy képesítés

Az Y-ok egészen másfajta tudásra vágynak, és ahhoz, hogy ne menjenek el a cégtől 3 hónap után, meg is kell adni nekik azt, amire vágynak. Az az oktatási forma, ami az X generációnál működött – egy egyetem, egy képesítés – már nem működik. Az X-ek vertikális tudásigényével szemben az Y-ok nem vertikálisan szeretnék mélyíteni szaktudásukat, inkább horizontális rálátást szereznek több témára, szélesebb az a paletta, ahová nyúlhatnak, ha egy-egy téma érdekli őket.

„Az a szakértelem, ami ma elvárt, általában benne van az Y-ban”

– mondta a szoftverfejlesztési igazgató. „Ha az Y-nak és a Z-nek megadja egy cég a lehetőséget a horizontális tudásépítésre, azaz például az egyik team-ben fejleszthet, a másikban migrálhat, akkor nem kell azzal számolnunk, hogy pár hónap alatt ráun a munkájára. Folyton újat tanulhatnak, nem érzik, hogy ugyanazt a kódot kapálják egész nap 8 órában.”

“Éppen ezért az egyes szakterületek nem válnak el egymástól élesen, hanem egyre inkább összeérnek. A korábbi engineer-tester-analyst hármas munkakör ma már egy személyben is megvalósulhat.”

– mondta Tóth Mária.

De akkor mi legyen az alaptudás?

Hiszen nem várható el az egyetemektől, hogy kövessék a gyorsan változó informatikai tudáshoz kapcsolódó igényeket. Tóth Mária ma 20 nyitott pozícióban várja a kollégákat, és ezek egy része olyan tudást igényel, ami egy éve még nem volt ismert számára sem. Ez az oktatás szempontjából azt jelenti, hogy a jövőben általános tudást érdemes szerezni egy, a fiatalhoz közel álló területen, de mellette minden tudásra nyitottnak kell lenni és a munkahelyen beletanulni az új dolgokba.

Az átképzés korábban óriási dolognak tűnt – valaki 5 évig tanult valamit az egyetemen és aztán átképzi magát homlokegyenest másnak? Ma az átképzés egészen mást jelent: rugalmas munkaköröket, 3 nap alatt lezajló folyamatokat, rotációt – erre a DXC munkaidőből biztosít lehetőséget az ott dolgozóknak, ugyanis ez is a megtartás egyik feltétele.

Hogyan lehet fenntartani a teamben az izgalmat?

Egyrészt ehhez magas vezetői érettség kell – hiszen képesnek kell lennie arra, hogy hagyja, rotáljanak a kollégák kedvükre az egyes pozíciók között. Ha nem engedi ezt a vezető, elmennek a cégtől – mondta Czibók Zoltán, a DXC ügyvezetője.

A másik módszer, rendszeres kihívások elé állítani őket, a DXC legutóbb például versenyt írt ki a kollégáknak: Mi jut eszükbe az AI-ról? címmel. Az eredmény: két fős együtt dolgozó csapatok, rengeteg elképesztő ötlet, most zajlik a kiválasztási periódus.

„Ez a feladat, ezt a szemléletmódot beilleszteni a multinacionális közegbe, cserébe a kolléga itt van nálunk, marad, nem megy el”

– mondta Czibók Zoltán.

További E-gazdaság

Technokrata a Face-en

Tesztek