Connect with us

technokrata

Hogyan alakult az építkezés evolúciója az elmúlt 140 évben

architecture

E-gazdaság

Hogyan alakult az építkezés evolúciója az elmúlt 140 évben

Hogyan alakult az építkezés evolúciója az elmúlt 140 évben

Így lettek egyre okosabbak az épületek

A technológia előrehaladása, valamint az összekapcsolt eszközök és érzékelők robbanásszerű elterjedése az épületek és azok üzemeltetésének új korszakát hozza el.

the_learning_center_01

Ma már közel 10 százalékkal kevesebbe kerülhet üzemeltetni egy épületet, mint a múlt században. Ebben az új közegben a létesítményvezetőknek minden eddiginél összetettebb rendszereket kell kezelniük. De vajon hogyan jutottunk el a százemeletes acéltornyokig és az intelligens világításig? A modernizációval hol és hogyan takaríthatjuk meg a legtöbb energiát? Hogyan fejlődött a technológia az IoT-eszközök létrejöttéig, melyek száma egy éven belül meghaladja az egymilliárdot is?

 

Az izzólámpától a felhőkarcolóig

Az 1880-as években a villamos világítás a gazdagok fényűzésének számított, így csupán luxushotelekben vagy a J.P. Morgan-hez hasonló mágnások villáiban volt elérhető. Thomas Edison találmánya, az izzólámpa 14,5 órás élettartamával az emberek vágyálmává vált. A gyárak és a kisebb belvárosi kerületek ugyan már egyenáramú villamos hálózatokon működtek, a lakosság 95 százalékához ekkor még nem jutott el ez a technológia. A „kisebb” villamos hálózatokat legtöbbször ipari vagy bányászati célokra használták. New York első erőművét az Edison Villamos Világítási Társaság hozta létre 1882-ben, amely 400 villanykörtét és 85 ügyfelet tudott ellátni villamos árammal.

Ebben az időszakban épült az első felhőkarcoló is, egy tízemeletes acéltorony Chicagóban. Ennek magassági rekordját a Home Insurance Building után 1890-ben Joseph Pulitzer New York World Building nevű (kb. 94 méter magas) épülete döntötte meg. Innen már csak egy lépés volt, hogy az 1900-as évek elején megszülessen a modern irodaház fogalma. Az első irodateret Frederick Taylor amerikai mérnök tervezte 1904-ben, egy nyitott térbe zsúfolva a dolgozókat, akikre a vezetők privát irodáikból láthattak rá. 1916-ra az irodatornyok már mindennapos látványnak számítottak.

 

Hová tűnik az energia az irodában?

Az Egyesült Államokban az üzleti célú épületek a felhasznált energia nagyjából 30 százalékát elpazarolják, részben elöregedettségük miatt. Az energiaveszteségért főként öt tényező felelős:

  • Szigetelés: rengeteg energia távozik a falakon keresztül, ha egy épület szigetelése sérült, összetömörült, nedvességet szív fel, vagy egyenesen hiányzik. Megfelelő technológiával a hőveszteség 50-90%-kal csökkenthető.
  • Épületgépészet: a fűtési, szellőztető és légkondicionálási rendszerek hatalmas mennyiségű áramot és üzemanyagot használnak el. Az épületgépészeti rendszerek és a világítás a legtöbb kereskedelmi és ipari létesítmény közüzemi számlájának 70 százalékát teszik ki. Ezek automatizált vezérlése akár 30%-kal növelheti a hatékonyságot.
  • Világítás: az idősebb épületek világítása nem takarékos, a hagyományos villanykapcsolókkal mindössze fel- vagy lekapcsolhatók a lámpák. A világítástechnológia korszerűsítése (pl.: jelenlétérzékelők használata) akár 20 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhet.
  • Ablakok: a rosszul megtervezett ablakokon kiszivároghat a levegő, ami energiaveszteséget okozhat, vagy épp üvegházhatás jöhet létre, amely megnöveli a légkondicionálás költségeit. Az ablakok lecserélése akár háromszoros hatékonyságnövekedéssel járhat.
  • Kémény: a kéményeken kiáramló füst temérdek elpazarolt hőt és párát tartalmaz, ám a legtöbb elöregedett épületben egyszerűen távozik a légkörbe. Az új technológiákkal a hő és a pára akár 10-15%-a begyűjthető és újrahasznosítható az épületen belül.

Napjainkban a környezetbarát építkezés legfőbb mozgatórugója az ügyféligény – amely a 2012-ben mért 35 százalékról 2014-ben 40 százalékra ugrott –, míg legnagyobb akadálya a magasabbnak vélt ráfordítási költség. A zöld épületek jelentősége ugyanakkor könnyen számszerűsíthető, hiszen ezek olyan hosszú távú megtakarításokat biztosítanak, mint:

  • 8-9 százalékkal alacsonyabb üzemeltetési költségek
  • 7,5 százalékkal nagyobb épületérték
  • 6,6 százalékkal nagyobb mértékű befektetésmegtérülés
  • 13 százalékkal alacsonyabb karbantartási költségek.

 

Hálózatba kapcsolt épületek

Az épületek az integráció és a hálózatba rendeződés tekintetében is elképesztő mértékben fejlődtek. A Gartner szerint az intelligens kereskedelmi épületek 2017-ben az IoT-technológia legnagyobb felhasználóivá válnak. A piackutató számításai alapján az IoT-érzékelők száma a 2015-ös 377 millióról 2018-ra jóval meghaladja majd az egymilliárdot. Az előrejelzések szerint az épületekben jelen lévő IoT-technológiák piaca a 2014-es 46 milliárd dollárosról 2020-ra 155 milliárdosra nő.

Míg 2014-ben az épületfelügyeleti rendszerek összekapcsoltsága csupán 16 százalék volt, ez az arány 2025-re várhatóan már 50 százaléknál is nagyobb lesz. Eszerint az IoT és a hálózatba kapcsolt épületek bevezetése egyértelműen előremutató üzleti döntést jelent. A prognózisok alapján az IoT az épületek piacán évi 25 százalékkal fog emelkedni a következő három évben, az addigra 85 milliárd dolláros iparág pedig már 25 milliárd hálózatba kapcsolt eszközt foglal majd magába.

Az épületek modernizációjával a cégek nagyobb hatást gyakorolhatnak az energiafogyasztásra és a bérlők számára nyújtott szolgáltatások minőségére. A jövő integrált munkahelyeit egyre többen valósíthatják meg, ugyanis a szervezetek mindinkább figyelembe veszik a hálózatok értékét pénzügyeik tervezésekor, és ez meghatározó versenyelőnyt jelent. A döntéshozók 70 százaléka látja az IoT üzleti előnyeit, a vállalatok 63 százaléka pedig szeretné a jövőben kihasználni a technológia lehetőségeit.

A következő nagy kihívás a létesítményvezetők és az épülettulajdonosok számára az újonnan hálózathoz csatlakoztatott épületek adatainak értelmezése, elemzése és használata. Az összekapcsolt menedzsmentrendszerek a jövő épületeinek gerincét képezik majd: az ezekből kinyert adatok megalapozzák a megfelelő döntéseket és ezáltal megtérülést hoznak. Ahhoz, hogy a piaci szereplők lépést tarthassanak az épületfelügyelettel, olyan megoldásra lesz szükség, amely képes a több rendszer összekapcsolásával járó összetett műveletekre, továbbá elég rugalmas és gyors a folyamatosan kapcsolódó eszközök skálázásához

További E-gazdaság

Technokrata a Face-en

Tesztek

kiemelt-kep
2018-volkswagen-arteon-photos-and-info-news-car-and-driver-photo-676567-s-original
SAN BERNARDINO, OCTOBER 29: Shipping orders go by on a conveyor belt at Amazon's San Bernardino Fulfillment Center October 29, 2013 in San Bernardino, California. Amazon's 1 million square-foot facility in the hard hit San Bernardino County has created more than 800 jobs at the center. Fulfillment centers are where products sold by other vendors on Amazon.com store their inventory. (Photo by Kevork Djansezian/Getty Images)
20170802_093113

Tesztek

Kipróbáltam a Kingston legújabb SD-kártya olvasóját

2017. augusztus 3. csütörtök
SAMSUNG CSC
SAMSUNG CSC

Mobil tesztek

Teszt: Megvizsgáltuk, milyen az új Honor 8 (video)

2017. május 23. kedd
uobelqc8

Mobil tesztek

Teszt: Megnéztük magunknak a Huawei P10 Plus-t

2017. május 4. csütörtök
SAMSUNG CSC

Laptop tesztek

Teszt: Fujitsu Lifebook U747 – A pehelysúlyú bajnok

2017. április 14. péntek
SAMSUNG CSC

Audió Eszközök

TESZT: iFrogz – Coda Wireless család

2017. április 11. kedd
SAMSUNG CSC

Okosóra tesztek

Teszt: Casio Edifice EQB-600

2017. március 28. kedd