Connect with us

Digitális Munkaerő Program: a százezres digitális munkaerőhiány problémájára kínál megoldást

digital-workforce-1-1919x768

E-gazdaság

Digitális Munkaerő Program: a százezres digitális munkaerőhiány problémájára kínál megoldást

Példátlan összefogás a digitális munkaerőhiány enyhítése érdekében: közös programot valósít meg Magyarország kormánya a piaci szereplőkkel és a gazdasági érdekképviseletekkel.

A digitális munkaerőprogram elindításával nem lehet késlekedni, mert hatása csak évek múlva kezd el érződni, miközben minden szakterületen rendkívül nagy szükség van digitálisan felkészült munkaerőre. A gazdaság-, oktatás- és mindennapok területére is kiterjedő változásról van szó, így eredményeket is csak széleskörű és hatékony együttműködéssel lehet elérni. Ezt a cél szolgálja a ma bejelentett Digitális Munkaerő Program.

 

A magyar vállalkozások és a nemzetgazdaság versenyképessége szempontjából egyre kritikusabb mértékű a digitálisan felkészült munkavállalók hiánya. A sokat emlegetett 22 ezer betöltetlen informatikus álláshely csak a jéghegy csúcsát jelenti: több százezer, digitális értelemben magasan képzett szakemberre volna szükség a digitális gazdaságban, hiszen a digitális transzformáció az üzleti élet egyetlen szegletét sem kerüli el.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár bejelentette, hogy a Digitális Munkaerő Program keretén belül a magyar kormány rövidtávon jelentős, előremutató változtatásokat mutat be: bevezetik a rövid ciklusú, munkaerőpiaci igényekre gyorsan reagáló képzési formákat, új célcsoportokat vonnak be a képzésekbe, csökkentik a képzésekbe való belépési korlátokat az e-learning lehetőségek kiterjesztésével a rendszer minden szintjén, továbbá bővítik a tanulói kedvezmények és támogatások körét. Cseresnyés Péter elmondta, hogy biztos benne, hogy hatékony és összehangolt intézkedések sorozatával valós eredményeket lehet felmutatni a digitális munkaerőhiány enyhítése terén, biztosítva Magyarország digitális versenyképességének erősödését.

 

A rendezvényen Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos felhívta a figyelmet, hogy a magyar nemzetgazdaság kitörési pontja lehet a digitális gazdaság, ezért átgondolt, valamennyi területre kiterjedő fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír. A jelenleg zajló átmeneti időszak történelmi lehetőséget kínál hazánknak, hogy digitális technológiai és innovációs tudásbázist építsen fel az újraiparosítási folyamathoz. A kormány nemcsak felismerte a digitális munkaerőpiac minden szegmensében érzékelhető munkaerő-hiányt, hanem a digitális munkaerőhiány enyhítése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium egységes cselekvési programot dolgoz ki Digitális Munkaerő Program néven.

Ennek részét képezik a magyar munkavállalók digitális tudásának fejlesztése érdekében már meghozott döntések, a közeljövőben induló programok és a hosszabb távú tervek is. A mai Digitális Munkaerőpiac 2017 rendezvényt a kormány, a szakmai szervezetek, az érdekképviseletek, a nagy tanácsadó cégek és a piaci szereplők között a digitális munkaerőhiány enyhítése érdekében létrejövő széleskörű összefogás és szoros együttműködés kezdő lépésének tekinthetjük.

A digitális eszközök használata nélkülözhetetlenné vált minden munkakörben, a vállalkozások és munkavállalók digitális felkészülésének üteme és minősége jelentős hatással van a magyar gazdaság versenyképességére; ugyanakkor a digitális munkaerőhiány mára a gazdaság teljesítőképességét súlyosan korlátozó tényezővé vált, és a munkaerőpiac minden szintjén jelentkezik.

Hasonlóan sürgető feladat a polgárok digitális kompetenciáinak fejlesztése; hiszen még mindig milliós a tábora a digitális alapkompetenciákkal sem rendelkezőknek – nagy részüket digitális leszakadás fenyegeti. A digitálisan írástudó munkavállalók kompetencia-szintjét is emelni szükséges. Az összetett probléma kezeléséhez az oktatás-képzési rendszer és a munkaerőpiac minden szegmensére kiterjedő integrált megközelítésre van szükség.

 

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért-, kultúráért-, ifjúságpolitikáért- és sportért felelős biztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy sajnálatos módon minden mérvadó statisztika szerint zsugorodik az EU világgazdasági súlya, aránya. A jelentős digitális vállalatok nem itt jönnek létre vagy gyorsan jobban látják máshonnan szervezni a tevékenységüket. A legalapvetőbb strukturális problémát az EU az okozza, hogy ugyan létezik egységes belső piaca, egységes gazdasági térség, aközben fontos részterületeken regionális vagy nemzeti piacokra töredezik szét.

Ma az európai polgárok ötöde küzd azzal a problémával, hogy ha elolvas egy szöveget, azt értelmezni tudja. Az európai polgárok 25 százalékának vannak problémái matematikai alapműveletek elvégzésével. Miközben azzal küzdünk, hogyan tudjuk elterjeszteni a digitális készségeket, azt kell látni, hogy a mostani oktatási rendszer nehezen tudja átadni a hagyományos készségeket is. Ez sem szétválasztható terület, hiszen a digitális eszközök jelentősen javítják a hagyományos tudáshoz való hozzáférést, sokkal könnyebbé teszik a tanulást. Az európai pedagógusok 75 százaléka gondolja, hogy korszerűbb számítástechnikai eszközök segítséget jelentenek az oktatásban, de csak a tantermek 65 százaléka van kellőképp felszerelve.

Az első probléma a megfelelő digitális infrastruktúra megteremtése. A második hiányosság a pedagógusok kompetenciahiánya, éppen ezért motiválttá, érdekeltté, szövetségessé kell tenni őket. A pedagógusoknak a változás élére kell állni, szövetségessé kell válni. A harmadik szint pedig a digitális kultúra elterjesztése, hiszen ma már nem a számítástechnikai cégek, amelyek leginkább szenvednek a digitális technológiák használatának nehézségeitől, hanem például az autóipar vagy a gyáripar, de bármilyen egyéb gazdasági társaság.

Az ipar nagy része komoly problémákkal küzd, amikor digitálisan kompetens munkaerőt akar felvenni, pedig hamarosan a munkahelyek 90 százaléka nem lesz betölthető digitális tudás nélkül. Ezt a célt szolgálja az unió szintjén a tavaly év végén elindított Digital Skills and Jobs Coalition kezdeményezés, amelyhez kapcsolódva elsőként Magyarországon jött létre a Koalíció a Magyar Digitális Munkahelyekért.

A rendezvény kerekasztal-beszélgetésében Dale A. Martin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke elmondta:

„Sokkal többről van szó, mint egy új technológiáról: egy új gondolkodásmóddal állunk szemben. Erre nemcsak a vállalatoknak kell felkészülniük az üzleti modellek és a munkafolyamatok újragondolásával, hanem a társadalomnak is, többek között a képzési rendszerek korszerűsítésével és a gazdaságpolitikai prioritások felülvizsgálatával.”

Az iparági szervezetek vezetői kerekasztal-beszélgetésében Laufer Tamás, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért elnöke elmondta, hogy:

“Magyarország ugyan jó helyezést ér el az Európai Unióban a digitális gazdaság helyzetét tekintve, de maga az Európai Unió van lemaradva, ezért van teendő, jelentős lépéseket kell tenni a digitális kompetenciák fejlesztésében, főleg, hogy a technológiai fejlődés exponenciális sebességű. A legnagyobb problémát az olyan KKV-k fejlesztése jelenti, amelyek be vannak ragadva a megszokott módszereikbe, nem képesek reagálni a jelenlegi kihívásokra, nem veszik komolyan, hogy ma már a digitális az új normális.”

 

Az AmCham elnöke, Dr. Bársony Farkas úgy fogalmazott:

„Ahhoz, hogy az ország versenyképes maradjon, a hatékonyság szerepe kulcsfontosságú, ennek növeléséhez pedig leginkább a digitalizáción és egy rugalmasabb, kompetenciafejlesztő oktatási rendszeren keresztül vezet az út, ami segíti, hogy gyorsabban tudjanak a jövő munkavállalói alkalmazkodni az új helyzetekhez.”

Dr. Parragh László, az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy:

“A szakemberhiány egyre jelentősebb probléma hazánkban, fokozódik a verseny a jól képzett munkaerőért. A bérezésen, a juttatásokon túl a digitális eszközökkel végzett távmunka lehetősége és a versenyképes munkakörnyezet nyújthat vonzó alternatívát a munkavállalók számára. A vállalkozások fejlődéséhez, stabil növekedéséhez ezért a digitális infrastruktúra kiépítése elengedhetetlen, amihez a Modern Vállalkozások Programja is mankót nyújt.”

– tette hozzá Parragh László.

A legnagyobb tanácsadó cégek vezetői saját ügyfeleiken keresztül látják a problémát. A BIG 4 a téma egy-egy aspektusát kiemelve vizsgálta a problémát, kifejezetten egy szemszögből. Demeter Ákos, a Deloitte partnere a digitalizáció kiskereskedelemre gyakorolt hatása kapcsán elmondta:

“A kiskereskedelmi szektor még nem teljesen használja ki a digitalizációban rejlő lehetőségeket, pedig ezek a megoldások nemcsak az ügyfél-elégedettségre hatnak pozitívan, hanem például a prediktív analitika és perszonalizáció használatával bevételt is tudnának növelni, vagy a költséghatékonyságukat javíthatnák, például készleteik hatékonyabb kezelésével. Azt vizionáljuk, hogy ezek a megoldások a következő években el fognak terjedni Magyarországon is.”

Zala Mihály, az EY Kibervédelmi Szolgáltatások üzletágának igazgatója azt emelte ki, hogy az IT szektorban jelen levő munkaerőhiány a vállalatok biztonsági rendszereit, végső soron pedig az ügyfelek, vásárlók személyes adatait teszik kiszolgáltatottá.

“A jelenleg elérhető néhány tucat felkészült és tapasztalt IT biztonsági szakember semmiképpen sem elegendő az IoT korában ahhoz, hogy a köz- és magánhálózatokat biztonságban tudjuk. Nemcsak a szakképzés, a közoktatás felzárkóztatására is szükség van azonban ahhoz, hogy a felnövő generáció tájékozódni tudjon a digitalizálódó világban, meg tudja védeni saját adatait és érvényesülni tudjon a digitális munkaerőpiacon. “

– tette hozzá.

A KPMG szekciójában a tanácsadó cég amerikai irodájának szakértője az ottani digitális gazdasági trendeket ismertette, majd a résztvevők azonosították a főbb hazai kihívásokat.

„A digitális (r)evolúcióban a gazdaság és a társadalom egésze érintett. Hamarosan minden tíz megszűnő munkahelyből nyolc a technológiai innováció miatt szűnik meg. A kérdés ma már nem az, vajon a technológiai fejlődés képes-e emberek helyébe lépő megoldásokat adni, érzéseket, gondolatokat kreálni, hanem az, hogy e megoldások miként adaptálódnak a gazdasági, jogi, társadalmi és kormányzati környezetekben, egyszóval a mindennapokban”

– hangsúlyozta Winkler Zsolt, a KPMG igazgatója.

A PwC a gyártás, ipari termelés oldaláról közelítette meg a kérdést. Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója azt mondta el, hogy a PwC idei vezérigazgató felmérése is kimutatta, hogy a szervezetek növekedésének legnagyobb gátja a szakemberhiány, amely ma már szinte minden iparágat elért. Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadásért felelős cégtársahozzátette:

„A munkaerőhiány behatolt minden iparágba, égető szükséget teremtve arra, hogy amit lehet, azt ne emberi munkaerővel oldjanak meg a vállalatok. Számos cégnél már arra összpontosítanak, hogy az automatizálás kapcsán ne a költség legyen az egyetlen szempont a beruházás megtervezésekor. Azt is látjuk viszont, hogy óriási a szakadék a vállalatok szervezeti és irányítási rendszerében ahhoz képest, hogy mennyire fontosnak tartják a digitalizációt.”

További E-gazdaság

Technokrata a Face-en

Tesztek