Pesszimisták a HR-esek

Szoftver- és mobilalkalmazás-fejlesztőkből lesz továbbra is a legnagyobb hiány az informatikai munkaerő magyar piacán, ahol a foglalkoztatók egyre komolyabb erőfeszítéseket kell tegyenek az állások betöltéséért – derült ki a Codecool informatikai szakoktató cég HR-vezetők körében végzett kutatásából. A szakértők szerint azonban tévedés erre csupán országspecifikus tendenciaként tekinteni, és átmeneti megoldások sikerében bízni. A pályakezdők és a bátor pályamódosítók lehetnek egyedül nyertesei a következő éveknek, hiszen esélytelen, hogy lépést tartson az igényekkel a hagyományos oktatás és az eddig ismert HR-eszköztár.

Több mint félszáz személyzeti döntéshozó (HR-es) megkérdezésével végzett kutatást 2016 végén a Codecool, a pályakezdő informatikusok kilátásairól a foglalkoztatók szemszögéből. Noha a szakmai sajtó egyre magasabbra emeli a licitet a betöltetlen álláshelyek becslésekor, nem állt igazán rendelkezésre megbízható körkép arról, hogy a kétségbeesésen túl mit is tesznek valójában a cégek a probléma orvoslásáért és hogy látják az utánpótlás esélyeit.

Fontos jelenség, hogy a gazdasági fejlődés nyomán az IT-munkaerőre nem csak az IT-specifikus vállalatoknál van igény, ezért a megkérdezett cégek között ugyanúgy szerepeltek pénzintézetek, logisztikai cégek, médiavállalatok és kereskedők, mint kisebb-nagyobb informatikai fejlesztők, telekomcégek és szolgáltatói központok.

Erős egyetértés mutatkozott abban, hogy a probléma valós, a média nem túloz a probléma mibenlétét illetően, legfeljebb abban, hogy ez milyen hatással van a bérszínvonalra. A megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, hogy túlzóak a potenciális bérekről szóló jóslatok a kezdő pozíciókat bemutató körképeknél.

Nem lesz enyhülés

A munkaerőhiány hatásait negatívan ítélték a megkérdezettek, a vállalatok teljesítményére kifejezetten rossz hatással van ez a helyzet, nem is beszélve a HR-tervek teljesíthetetlenségéről. Ráadásul a jövővel kapcsolatban is borúlátóan nyilatkoztak a Codecool kutatásában résztvevők.

Annak ellenére, hogy a vállalatoknak csak mintegy fele kategorizálta magát szoftvert fejlesztő és/vagy azzal kereskedő cégnek, a megkérdezettek 84%-a a szoftverfejlesztést jelölte meg, mint tipikus hiányszakmát az IT-szakmák között. A menedzsment jellegű, tehát IT-szakértelmet elváró üzleti célú (ügyfélkapcsolat, tanácsadás, elemzés) pozíciók jelentik a kritikus területek második hullámát, míg a hardverrel és üzemeltetéssel foglalkozókat az átlagnál kevesebben látják pótolhatatlannak.

Az a néhány ember, aki a jelenre vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy utánpótlásban „nincs pozíció, amivel gondja lenne”, az a jövőre vonatkoztatva már ezt nem tudta megerősíteni. Az élboly továbbra is változatlan, sőt még erősödött is: a szoftverfejlesztők megtalálása a jövőben még inkább átlagon felüli kihívásként nyomasztja a HR-eseket.

Újoncoknak áll a zászló

„Ugyanakkor a tendencia nyertesei a juniorok, elmondható, hogy az informatikai szakmában a legalacsonyabb jelenleg a belépési korlát” – hívta fel a figyelmet Boda József, a Codecool társalapító-cégvezetője: míg más szakmákban az első munkahely megszerzése, és a korai évek tapasztalatszerzése komoly önfeláldozással jár és csak nagy szerencsével abszolválható, a felmérés szinte minden megkérdezettje tárt karokkal várja a pályakezdőket, vagy pályamódosítókat.

Nem szegi kedvüket

Noha a HR-esek borúlátóan nyilatkoznak a jelenről és a jövőről, ugyanakkor szerencsésnek mondhatják magukat: a vállalatok vezetése elismeri a problémájukat, megadja számukra a támogatást, és változatos eszköztárral próbálkozhatnak úrrá lenni a helyzeten. Ehhez ugyanakkor nem igazán állnak rendelkezésre munkaerőpiaci előrejelzések még a nagy cégeknél sem, és rendszeresen felül kell vizsgálni a HR-stratégiát, mégis törekvőek, hogy kezeljék a helyzetet.

A megkérdezett cégek kétharmada él a kafetéria nyújtotta lehetőségekkel, ugyanakkor csak a cégek harmada vállalkozik arra, hogy szükség esetén bért emeljen , hogy a munkaerőhiányt csökkentse, vagy a meglévő munkavállalóit jobban megtartsa. Az eszközök között előszeretettel használják a megkérdezett cégek az állásbörzéket, illetve rendszeresen alkalmaz fejvadászt a cégek kétharmada. Ugyanakkor néhány, kifejezetten az informatika esetében sikerrel kecsegtető eszköz marad a sor végén. Speciális toborzási megoldásként ismertek a nyílt napok, a cégek negyede él csak ezzel az eszközzel, ennél is kevesebben írnak ki pályázatokat, vagy keresik ágazati szövetségek segítségét.

Az irányított oktatásé a jövő

Nem igazolta szignifikánsan a kutatás azt a közkeletű vélekedést, hogy rosszabb a frissen végzettek felkészültsége, vagy hogy túlzottan a pénz motiválná a juniorokat. Ugyanakkor egyetértettek a megkérdezettek abban, hogy lojalitást elérni nehéz a pályakezdők esetében. A kutatásban résztvevő cégek többsége együttműködik köz- és felsőoktatási intézményekkel, valamint tréningcégekkel a munkaerőpótlás és -képzés területén. Ugyanakkor a privát oktatási központoknak a felvevőpiacra szabható képzési programjukban rejlő lehetőségeket még nem használják ki eléggé a cégek. Bíztató ugyanakkor, hogy megvan a nyitottság az ilyen oktatási partnerek felé. A kutatást bemutató sajtótájékoztatón felszólaló HR-vezetők egyetértettek abban, hogy mivel hosszú időre a hiány fogja meghatározni az informatikai munkaerő piacát, ezért stratégiai és intézményes válaszokat kell erre adni és sem munkavállalói, sem munkáltatói oldalon nem kielégítő megoldás a tűzoltás jellegű gyorstalpalók kínálatára hagyatkozni.