Rámozdultak a mobilra a nagyvállalatok

Habár mobil alkalmazásokat már kvázi több évtizede – az első Palm, Microsoft Windows CE, illetve Nokia Symbian telefonok óta – fejlesztenek a világon, a vállalatoknál 2010 körül jelentkeztek erőteljesen az olyan mobil fejlesztési igények – az akkor még a vállalati szektorban erős BlackBerry-re is – ami elindította a napjainkban tapasztalható lavinát. A Google Android, illetve az Apple iOS platformjára napról napra egyre több lakossági, illetve vállalati mobilalkalmazás jelenik meg, mely utóbbiak főleg a hatékonyságnövelés által közvetetten hozzájárulhatnak egy cég termelékenységéhez. Az SAP-nál több mint hat éve kezdtek el foglalkozni vállalati mobil appok fejlesztésével, mely terület ma már több mint 80 embernek ad munkát Magyarországon, ezzel a legnagyobb mobilfejlesztési központnak számít Európában.

Ugyanúgy kezdték, mint mindenki más

Mindezek ellenére az SAP hazai mobilfejlesztési csapatának elsődleges célpiaca nem Magyarország: a nyugati és tengerentúli korporációknál előrehaladottabb a vállalati mobilitás. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy míg sok, főleg kkv-kat célzó fejlesztő cég Magyarországra tesztpiacként tekint, és adott esetben itt próbál ki az elsők között termékeket, megoldásokat, addig az SAP elsősorban a meglévő ügyfélkörre, nagyobb piacokon honosítja meg az egyes fejlesztéseit, melyeket a legtöbb esetben némi késéssel kezdik el használni a hazai vállalatok.

A kezdet kezdetén az SAP natív mobil alkalmazásokat fejlesztett. Ezt követte a Fiori platform fémjelezte korszak. A Fiori platform -olaszul virágot jelent- célja az is volt, hogy mobilon és desktopon egyaránt elérhetőek legyenek a tartalmak. Ezek ugyanazzal a Phonegap-pel készültek, mint amivel – illetve annak utódjaival – a legtöbb nem-natív alkalmazás. A javascript-alapú alkalmazásfejlesztés lényege ugyanis, hogy meglévő, főleg webes technológiákkal egy mobilra optimalizált, a mobil hardver elemeivel is kommunikálni tudó „weboldalt” hoznak létre, és azt úgymond „bewrappelik”, azaz átforgatják egy-egy appba. Ezek az appok ma már minden olyan funkciót képesek lekezelni, mint a natív alkalmazások, ellenben hatékonyabb vele a fejlesztés, több platformra könnyebb vele dolgozni, azaz munkaórákban is kedvezőbb. Ez azonban nem mindig volt így: 3 évvel ezelőttig a nem-natív alkalmazások meglehetősen szűkösen voltak képesek kihasználni az egyes készülékek hardvereit, és ezért sokan – köztük az SAP is – végül teljesen átálltak a natív megoldásokra.

Szintén általános trendként figyelhető meg az a folyamat, mely az egyes alkalmazások integritását illeti: az SAP az első években több mint 200 apró, egy-egy feladatot könnyítő alkalmazást fejlesztett, mire aztán a portfolió átláthatatlansága, illetve a terméktámogatás, verziókövetés differenciálódása okán is úgy döntött, hogy integrálja, illetve átjárhatóvá teszi ezeket az appokat egymás között, különböző szempontok szerint összefogva azokat a jellemző felhasználói attitűdök szerint.

A mobilfejlesztések következő evolúcióját az SAP-nál az idei évben bejelentett Apple partnerség képviseli, ami natív IOS üzleti alkalmazások támogatását jelenti az üzleti szoftvercég programjain.

A partnerség egyrészt design nyelv használatát jelenti (Fiori for iOS design), illetve elérhetővé válik az SAP felhőalapú HANA platformjának iOS SDK-ja, valamint iparágspecifikus natív alkalmazások. Ezen együttműködés keretében született meg a Budapesten fejlesztett projektmenedzser szoftver is, mely a meglévő SAP rendszerekhez kapcsolódva, segíti a projektek napi feladatainak végrehajtását. A fejlesztői közösséget a SAP Academy for iOS képzés, tudásbázis is szolgálni fogja, így egyre szélesebb kör tud profitálni a két vállalat együttműködéséből.

Nem kell mindent mobilra implementálni

Ahhoz, hogy egy adott iparágban működő nagyvállalatnak – legyen az olajipar, közigazgatás, vagy egészségügy – releváns, jól használható és magas hozzáadott értékű mobil megoldásokat tudjunk kínálni, ahhoz ismerni kell az adott iparág üzleti folyamatait, illetve ezen belül a konkrét cég működését- húzta alá Sulyok Péter.  Az SAP desktopos környezetének implementálásakor a cég ezt a know-how-t már megszerezte, és meglehetősen nagy rálátása van teljes iparágakat érintő informatikai, logisztikai és folyamatkezelési problémákra, melyeket azonban teljesen más szemszögből kell nézni akkor, ha mobil megoldásokban gondolkodunk.

Egy nagyvállalati rendszerben nem kell a teljes üzleti alkalmazásrengeteget ráerőszakolni a mobilra, hanem csak azokat az egyes folyamatokat szükséges mobillá tenni, amire igazán szükség van. Egy olajipari ügyfél példáját nézve nemhogy nem implementálták a teljes beszerzést, számlázást, logisztikát, hanem az ügyfél jellemző munkafolyamatait segítve célalkalmazásként fejlesztettek olyan megoldást, mint például a karbantartók munkáját egyszerű adminisztrációs felületet, ahol az egyes objektumok állapotát, karbantartási szükségleteit vezették fel az alkalmazottak az egyes felületekre. De hasonló példaként lehet említeni egy másik, standard mobil megoldást, mely az SAP rendszereihez kapcsolódva mobilon engedi adminisztrálni a munkavállalóknak a saját szabadságát, illetve ezáltal teljesen digitalizálni a jelenléti ívet is.

Nekünk kell kitalálni azt, hogy mit akarhat az ügyfél

A nyolcan fős mobilfejlesztési csapatból az SAP-nél a projekt igényeihez alkalmazkodva változó összetételű projekt csapatok alakulnak, akik a megfelelő iparági és ügyfélélmény ismeretnek a birtokában általában vagy egy-egy projekten, vagy pedig különböző komponenseken – mint például kommunikáció, ügyfélélmény – dolgoznak, mely utóbbiakat aztán az ügyfél igényeknek megfelelően építenek össze egy-egy alkalmazásba.

Nagyon fontos, hogy az egyes iparágak folyamatait ismerve, azokat átlátva az általános az, hogy a szoftveres csapat azonosítja azon pontokat, ahol a mobil alkalmazás segíteni tud az ügyfeleknek. Téves tehát az az elképzelés, miszerint alapvetően pull-alapon, az ügyfél igények azok, amik alapján egy fejlesztés – akár ötlet-szinten is – elindul, megvalósul. Természetesen van ilyen is, de az esetek többségében az SAP keresi meg az ügyfelet azzal, hogy milyen megoldást javasol, milyen, általa még talán fel sem mért, problémára, milyen hozzáadott értékkel. Ez alapvető dolog ahhoz, hogy hosszútávon lehessen kialakítani és fenntartani partneri kapcsolatot az ügyfelekkel.

Az ügyfélnek szeretnie kell használni az alkalmazásokat

Az SAP első és legfontosabb vezérlő elve az üzleti mobil alkalmazásfejlesztésben az az, hogy a felhasználó egy kézzel meg tudja csinálni a mobiltelefon képernyőjén azt, amire az adott alkalmazás életre lett hívva. Annak ellenére, hogy manapság az egykezes kezelés már 5 coll felett sokszor a készülék méreteiből fakadóan is igen komoly kihívás, a designerek és UX-esek már a kezdet kezdete óta sokat küzdenek a változó képernyőméretekkel, illetve annak platformonként eltérő arányaival. Szintén nagyon fontos alapelv, hogy mivel a felhasználó, aki nap, mint nap a neki, saját munkafolyamataira fejlesztett alkalmazást fogja használni, szeresse az applikációt. Az pedig, hogy egy applikáció egyáltalán szerethető legyen, ahhoz felhasználói élményt kell nyújtanunk úgy funkcionálisan, mind ergonómiailag is. Ennek megfelelően szorosan együtt dolgoznak az Apple-lel azon, hogy az üzleti alkalmazásokban is maximális legyen a felhasználói élmény.

A vállalati, ezen belül is a nagyvállalati alkalmazásoknál egy applikáció sikere nem abban mérhető, hogy hányan töltötték azt le, vagy hogy hányan és milyen fórumokon osztályozzák, hanem az, hogy hányan használják, illetve a használat milyen hatékonyságnövelést okoz, ezáltal nem kevés pénzben kifejezhető összegeket takarít meg a vállalat számára. Az Apple-lel éppen ezért létrehoztak egyfajta standard felhasználói élmény tudástárat, melyet a https://experience.sap.com/fiori-design-ios/ oldalon tett közzé a két vállalat. A kijelző méretektől kezdve a fekvő-álló módban egy képernyőn megjelenítendő adatok mennyiségén, elhelyezkedésén, viselkedésén keresztül az egyes hardveres lehetőségekig olyan részletességgel van kifejtve a felhasználói felület valamennyi tudnivalója, hogy az szükségtelenné tesz bármilyen további kutatást, vagy tesztelést a későbbiekben. Az interneten bárki számára elérhető tudástárat az SAP elsősorban a partnerei számára készítette, de olyanok is profitálhatnak a megismeréséből, akik kisebb dimenziókban gondolkodnak vállalati alkalmazásfejlesztésekben.

Tényleg kevés a jó informatikus

A mobil alkalmazásfejlesztés alapvetően programozói és UX-es tudást feltételez, melyekre vonatkozóan mind itthon, mind Silicon Valley-ben is folyamatosan vannak meghirdetett pozíciók. Látjuk, hogy kevés a jó szakember itthon, éppen ezért az SAP különböző toborzó programjainak keretében már másodévtől egyetemistákat is bevon az egyes fejlesztésekbe, eszközöket és lehetőséget biztosít a fiataloknak arra, hogy egyrészről közelebbről megismerkedjenek a szakmával, másrészről közelebb hozza számukra azokat a munkafolyamatokat, amik a következő években meghatározzák majd a hétköznapjaikat. A szakmai know-how mellett nagyon fontos segítség az eszköz-szintű támogatás is, lévén nagyon sok egyetemista azért fejleszt Android készülékekre, mert ott egy negyvenezer forintos eszközzel és egy olcsóbb laptoppal már nekikezdhet a munkának, míg egy Apple fejlesztés sok esetben egy félmillió forintos beugróval kezdődik (Macbook + iPhone + Apple developer éves díj). Pedig jól látható, hogy az Apple és Android harcában a vállalatoknál az iPhone a felső, vagy felső-középvezetői réteg kiváltsága, és ők azok, akik nemcsak hogy egy magasabb szintű felhasználói élményhez vannak szokva, hanem alapvetően üzleti döntések is jellemzően ezen a szinten születik meg egy-egy újabb alkalmazás fejlesztésének szükségességéről is.